Jócskán eltér a megszokott sémától, hogy két európai, sőt egy amerikai óriáscég is részt vesz egy uniós támogatással megvalósuló, sokszereplős kezdeményezésben, amely a kis- és középvállalatok (kkv) részvételét hivatott elősegíteni az európai K+F pályázatokon. Az Európai Bizottság 17 milliárd eurós (4200 milliárd forintos!) költségvetésű, négyéves 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában ugyanis akad lehetőség a nagyvállalati részvételre is. Igaz, az adott projektben részt vevő British Telecom, a Gaz de France vagy az amerikai Procter & Gamble európai részlege a támogatásnak csak kis hányadát kapja, de más módon kitűnően hasznosíthatja a projekt eredményeit.
Mérei Patrícia: A legtöbb cégnek nincs kapacitása angolul pályaművet írni.
A Detect-it elnevezésű kezdeményezés kapcsán további 39 szervezet részvételével, 15 országban zajlik a munka. Ebbe, a kutatás-fejlesztési területen érdekelt konzorciumba kapcsolódott be az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány. Az elsősorban a 30 nemzeti innovációs központot (mint amilyen az Innostart is) tömörítő összefogás lényege, hogy a kkv-k a jelenleginél aktívabban vegyenek részt az említett 6. keretprogram nyitott pályázati felhívásaiban, amelyek száma százas nagyságrendű.
„Ezzel az óriásvállalatok piacorientált kutatásokra alkalmas kisebbeket kutathatnak fel. A munka első fázisában az unió egészéből 1000-1200 kutatás-fejlesztési területen működő kkv-t gyűjtenek össze egy részletes adatbázisba a nemzeti innovációs központok segítségével” – mondja Mérei Patrícia, az Innostart Alapítvány projektmenedzsere. Az így összegyűjtött, K+F pályázatok iránt nyitott cégeket a 6. keretprogram prioritásai (célrendszerei) szerint csoportokba rendezik. Az Innostart a Detect-it rendszerben az információs társadalom, az élelmiszer-biztonság és élelmiszer-minőség, valamint a fenntartható energia és környezet prioritásokban érdekelt vállalatok adatbázisát alakítja ki. A munkához egyébiránt a teljes projektben 1,27 millió eurót nyertek el a konzorciumi tagok, amelyből (a sok résztvevő okán) 52 ezer euró jutott az Innostart által elvégzendő feladatra.
Az eddig több mint másfél tucat brüsszeli pályázat beadásában vezetőként vagy konzorciumi tagként részt vevő Innostartnál úgy tapasztalják, hogy az uniós pályázatok közül Magyarországon a leginkább a magyar intézményrendszer által kezelt projektek népszerűek, kevesen vállalják a brüsszeli megmérettetést.
A Detect-it projektben a 42 partner együttes koordinálása nem kis feladat, Brüsszelben nagyon fontos, hogy sok konzorciumi partnert vonultasson fel a pályázó. A projekt ezért nem csupán webes partnerkeresést biztosít, hanem szakmai rendezvényeket is szervez majd. Arra törekszik, hogy a kkv-k valódi, és immár európai méretű klaszterekbe tömörülve, közösen dolgozzanak a K+F pályázatok beadásán.
A brüsszeli pályázatokon induló nyugat-európai cégek helyzete kétségtelenül jobb, mint a magyar partnereké. „A magyaroknak elméletben kedvez, hogy az ottani árszínvonal alapján állapítják meg a támogatások nagyságrendjét, s számos, könnyen megvalósítható kezdeményezéshez jár pénz” – emeli ki a projektmenedzser. „A legtöbb cégnek nincs kapacitása angolul pályaművet írni, s hetente Brüsszellel és a számtalan külföldi partnerrel egyeztetni” – mondja Mérei Patrícia. Egy brüsszeli bürokratának például aligha lehet megmagyarázni, hogy egy kvázi alkalmazotti munkát végző kollégát miért vállalkozóként, „számlásan” foglalkoztatnak. Legalább ennyi gondot okoz a kisebb cégek „adóoptimalizálási gyakorlata”, a kimutatott alacsony nyereségszint miatt gyanakvóak a kinti döntéshozók. (Sokszor már önmagában az is problémát okoz, hogy angol nyelven készült bankgaranciát csikarjon ki egy cég a magyar banktól.)
Számolni kell azzal is, hogy a brüsszeli bizottság nagyon lassan utalja át a támogatást. Ezzel együtt, aki maga még nem is pályázott, a jövőre kiépülő Detect-it rendszeren is kereshet majd konzorciumi partnereket. A tapasztalt pályázókkal összefogva megsokszorozódik az esély a nyerésre.
