Gazdaság

Nincs gyengülés

A kedvező szeptemberi inflációs adat által lehetővé tett kamatcsökkentés ismét erősítette a forintot.

Teljesítve a szinte egyöntetű piaci várakozásokat, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén 50 bázisponttal, 10,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Járai Zsigmond jegybankelnök elmondása szerint a mérséklés nagyságáról volt vita a tanácson belül, azt azonban nem árulta el, hogy néhányan nagyobb, vagy kisebb vágást tartottak volna célszerűnek. A Reuters szokásos felmérése során válaszoló 20 elemző között mindenesetre csak két londoni szakértő akadt, aki nem várt módosulást, kevésbé jött be viszont a várakozás a döntésre adott devizapiaci reakcióval kapcsolatban. A fél százalékpontos vágás után enyhe forintgyengülésre számított a szakértők többsége, viszont a döntést megelőző 248-as szinthez képest kedden délben már csak 246,5 forintot kellett adni egy euróért – szemben egy héttel korábbi 245,5 forintos szinttel. A vártnál jóval kedvezőbb inflációs adat, az ehhez szorosan kapcsolódó kamatvágás és a jegybanktörvény tervezett módosításával kapcsolatos hírek együttesen sem tudták tehát 1 forintnál nagyobb mértékben gyengíteni a hazai pénzt.

Noha egyöntetű elemzői vélemény szerint nem politikai nyomásra, hanem az inflációs adat nyomán döntött az MNB a vágás mellett, Draskovics Tibor pénzügyminiszter azonnal üdvözölte a lépést. A Reuters felméréséből az is kiderül viszont, hogy a 6,9 százalékos várakozásokkal szemben kimutatott 6,6 százalékos szeptemberi éves infláció nem változtatta meg a piac hosszabb távú prognózisát. A következő hónap számai ugyan lejjebb kerültek – decemberre például 6,25-ről 6,0 százalékra – a jövő decemberi 4,4 százalékos konszenzusos előrejelzés viszont nem változott. Ez még mindig 0,4 százalékponttal magasabb a jegybank várakozásánál. Nem nőtt az optimizmus az államháztartási hiányt illetően sem. Az idei évre a kormány – utoljára néhány hete felfelé módosított – 5,0-5,3 százalékával szemben 5,4-es, 2005-re pedig 4,7 helyett 4,8 százalékos GDP-arányos deficitet vár a piac. Az euró bevezetésével kapcsolatosan pedig még romlott is az arány: egy hónapja még a kérdésre válaszoló 17-ből csak két elemző gondolta úgy, hogy a 2010-es terv nem tartható, októberben egy újabb szakértő csatlakozott a pesszimisták táborához.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik