Gazdaság

Minden követ megmozgat

pénzügyminiszterünk, hogy államháztartási mérlegünk siralmas állapotán javítson valamelyest. Ha az adóbevételek drasztikus növelésével nem megy, s a kiadások látványos lefaragásában sem bízhat, hát Európának is megmutatja, milyen furmányosak a magyarok. Draskovics úgy gondolja, hogy egy ügyes könyvelési trükkel megmenthető a haza. Egészen pontosan az idén mintegy 170 milliárd forintot, jövőre vagy 200 milliárdot lehetne javítani a büdzsé egyenlegén. Ehhez csak azt kell keresztülvinnie Brüsszelben, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések összegével csökkenthesse az államháztartási hiányt, abból a logikából kiindulva, hogy a strukturális reformlépés előtt ezek a pénzek a kincstárt gyarapították.

Aligha szorul különösebb magyarázatra, milyen jól jönne nekünk, ha az eurobürokraták rábólintanának a magyar kezdeményezésre. Az új könyvelési metódusnak köszönhetően az államháztartás hiánya oly mértékig csökkenne, hogy az ország rögtön közelebb kerülne az egyik maastrichti kritériumnak, az GDP-arányos államháztartási hiány előírt plafonjának a teljesítéséhez. A kedvezőbb mutatók alapján pedig esély nyílna arra, hogy – persze kellő pénzügyi fegyelem mellett – Magyarország 2010-re az eurózóna kapujához érjen.

Kétségtelenül vannak arra utaló jelek, hogy a meglehetősen csúnya makrogazdasági mutatóktól hemzsegő Európai Unió szigora enyhül. Brüsszeli forrásaink szerint a pénzügyminiszterek tanácsa, bár még nem döntött, hajlandónak mutatkozik elfogadni e könyvelési metódus alkalmazását. Sőt, információink szerint az uniós statisztikai hivatal, az említett módszert eddig mereven elutasító Ecostat is visszakozni készül korábbi álláspontjától.

A történet tehát akár szerencsésen is zárulhat számunkra. Akár. Lehet, hogy további kedvező következménnyel is számolhatunk, megúszhatunk például egy újabb adóemelést, talán kevésbé kell meghúzni a nadrágszíjat. Nem téveszthetjük azonban szem elől, hogy így sem tekinthetünk el az államháztartás ésszerűtlen kiadásainak drasztikus lefaragásától és a strukturális reformoktól sem. Ezek végrehajtását követően talán valóban hatékonyabban költhetjük el azt a pénzt, amit megtermelünk.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik