Rohammunka

Jó néhány uniós pénzt nyert vállalkozó várja mostanság türelmetlenül, hogy támogatási szerződést kössenek vele. A sikeres pályázók ugyanis csak azt követően nyújthatják be költéseikről a számláikat, és juthatnak hozzá az elvben már zsebükben érzett pénzhez. Azokról van szó, akik a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében kiírt Gazdasági Versenyképesség Operatív Programra (GVOP) adtak be pályázatot. Közülük egy gyöngyösi vállalkozás vezetőjét például május végén értesítették arról, hogy 800 ezer forint támogatást kap cége az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésére. A megállapodás-tervezetet alá is írta, s minden igazolást határidőn belül visszaküldött, ám a hivatal „hallgat”. Így nem tudni, mikor kötik meg a végleges szerződést, márpedig nem mindegy, hogy a bankhitelt mikor fizetik vissza. Az utófinanszírozás miatt ugyanis átmenetileg kölcsönből fedezték a fejlesztés költségeit.

Baráth Etele. A tervezettnél lassúbb az elbírálási rendszer.

VÁRAKOZÁS. Győrffy Gábor, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója egyetlen olyan „nyertes” pályázóval sem találkozott a régióban, akinek már aláírt szerződést postáztak volna ki. A GVOP keretében benyújtott projektek készítői megítélése szerint még kedvező helyzetben vannak más operatív program pályázóihoz képest, mert ők terveik befogadását követően (azaz, ha a hivatal megállapította, hogy megfelelnek a kiírási feltételeknek) rögtön megkezdhették beruházásaikat, s nem kellett várniuk a kontraktus aláírásáig. A szakember szerint a pályázatok kezelésének mostani szakaszában vált nyilvánvalóvá, hogy ha kizárólag központilag bonyolítják a minősítést, lebénulhat a rendszer: az irányító hatóságok csúcsidőben képtelenek megbirkózni a dömpinggel. Most üt vissza, hogy „csak papíron létezik” a regionalizmus, s az NFT programjainak végrehajtásába – a Regionális Operatív Programot kivéve – nem vonták be a régiókon belüli szervezeteket, például a fejlesztési ügynökségeket.

„Valóban lassúbb a rendszer, mint azt eredetileg terveztük” – ismerte el a Figyelő kérdésére Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Ő egyébként a jövőben a kohéziós, valamint a strukturális alapból megvalósuló kiemelt projektekért felel, míg a regionális pályáztatás végrehajtása Kolber István fejlesztési és felzárkóztatási tárca nélküli miniszterhez kerül át. Baráth Etele szerint az „időbeni csúszásért” legkevésbé az irányító hatóságok a felelősek, a pályázatoknak ugyanis csupán 15 százaléka tökéletes, ezekben tud a hivatal az előírt 60 napon belül dönteni. A többi esetben tartalmi vagy formai okból hiánypótlásra kell felszólítani a pályázókat, az elbírálási határidő pedig akkor kezdődhet meg, amikor valamennyi irat, igazolás hiánytalanul visszaérkezik. A szeptember végi állapothoz képest mindazonáltal „sokat javult a kép” október közepére, a beérkezett több mint 11 ezer projektterv közül 10,5 ezernél már megkezdődött a döntéselőkészítés. „Mindez azt mutatja, hogy a rendszer utolérte önmagát”- fogalmazott a miniszter. Az október 7-i adatok szerint az irányító hatóságok 1932 pályázatot bíráltak el pozitívan, ezek támogatási értéke együttesen 24,3 milliárd forint.

„Nem a hivatal ül sokáig a papírokon”- cáfolta a vádakat Szűcs András, a GVOP irányító hatóság osztályvezetője is, aki a Figyelőt arról tájékoztatta, az elmúlt hetekben az 1748 támogatásban részesített projektkészítő közül 800-nak ment ki a szerződéstervezet, s a szerződések aláírása novemberben várható tömegesen.

NEGATÍV VERZIÓ? Az október eleji nyilvántartás szerint a GVOP keretében 42 megállapodást kötöttek meg. Ezt a számot tartja sajnálatosan kevésnek Nógrádi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint a hivatali késlekedés miatt a vállalkozásokat kár érte. Egyfelől azért, mert az utófinanszírozás miatt a legtöbben bankhitelből fedezik a beruházások költségeit, másfelől, mert ha olyan program keretében pályáztak, amelyeknél csak a szerződést követően megkezdett munkák számláit fogadja el a hatóság, akkor várniuk kell a megállapodásig. „A mikro-károk mellett azonban makro-károkkal is kell számolni”- figyelmeztet Nógrádi. Szerinte ugyanis a jelenlegi adatokból nyilvánvaló: Magyarország 2004-ben nettó befizető lesz az EU-val szemben. Mivel késnek a tömeges szerződéskötések, késnek a beruházások, így késik a támogatások lehívása is.

Tény, hogy a csatlakozás első évében az első elszámolási határidőig, 2004. szeptember 30-áig hazánk egyetlen fillér uniós támogatást sem kért Brüsszeltől. Nógrádi kalkulációja szerint 46 milliárd forint deficittel kell emiatt számolni az idén, ezzel pedig az EU-támogatások felhasználását prognosztizáló áprilisi kormányhatározatban írt pesszimista forgatókönyv válik valóra. A Figyelő megkísérelt adatokat beszerezni arról, hogy 2004-ben az EU-tól előlegként átutalt 50 milliárd forinton felül – amely az államkincstár számláin parkol – mennyi pénzt hív le az ország az utófinanszírozás keretében, az illetékesek azonban még becsült adatokat sem tudtak mondani. A Nemzeti Programengedélyező Irodánál mindenesetre arra hivatkoztak, hogy a szeptember 30-i határidő nem „kőbe vésett jogvesztő dátum”, ezt ugyanis a magyar kormány mint uniós tagállam a saját maga számára állapította meg. Nem kell tehát engedély Brüsszeltől, hogy módosíthassa a kormány a dátumot, saját hatáskörben teheti ezt meg. Szó volt arról, hogy a határidő október 30-ára változik, ám lapunk úgy értesült, ez az időpont is bizonytalan, kitolódhat novemberre. Ami biztos, hogy december 15-én valóban lesz egy elszámolás Brüsszellel, ám az alapján leghamarabb 2005 első hónapjaiban érkezhet meg a támogatás.

„Mindezek ellenére Magyarország nem kerül nettó befizetői pozícióba” – hangsúlyozta kérdésünkre Baráth Etele. Az idei 108 milliárd forintos nemzeti hozzájárulással szemben összesen 189 milliárd forint érkezik különféle jogcímen az államkincstár számlájára Brüsszelből (lásd külön). Vagyis az idei „egyenleget” az új tagállamoknak járó 44 milliárdos visszatérítés, és a központi programokra érkező előfinanszírozási támogatás „menti meg”. Több program, így a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében kidolgozott, a munkaügyi központok fejlesztését és a foglalkoztatás bővítését szolgáló projekt megvalósítása ugyanis már elkezdődött, finanszírozására még az idén az EU összesen 80 milliárd forintot utal át előlegként.