
FINN K. KYDLAND. 63 éves, 1968-ban Norvégiában szerzett diplomát, doktori fokozatát 1973-ban már az USA-beli Carnegie Mellon Universityn szerzi, amelynek jelenleg is professzora.
Mi a mozgatórugója a fellendülés és a recesszió változásainak és milyen gazdaságpolitika járulhat hozzá a gazdasági élet stabilizálásához? Ezek a kérdések régóta foglalkoztatják a közgazdászokat és a politikusokat. Habár sikeres recept még ma sem létezik, Finn K. Kydland és Edward C. Prescott közös eredményei nem csak a tudósokra, hanem a gazdaságpolitika irányítóira is nagy hatással voltak.
PROBLÉMÁK KEYNESSZEL. A hetvenes évek elejéig Keynes és követőinek elméletei számítottak irányadónak. Szerintük az üzleti ciklusokat elsősorban a kereslet fordulataira – a fogyasztás vagy a beruházás változásaira – lehet visszavezetni. Keynes nyomán sok közgazdász úgy vélte: ha elviseljük a magasabb inflációt, cserébe csökkenthetjük a munkanélküliséget. A hetvenes évek során azonban több probléma is jelentkezett az addig domináns elmélettel kapcsolatban.

EDWARD C. PRESCOTT. 60 éves, matematikából, majd operációkutatásból szerzett diplomát, de doktori disszertációját 1967-ben – szintén a Carnegie Mellon Universityn – már közgazdaságtanból írta.
Kydland és Prescott 1977-es cikke az úgynevezett időkonzisztencia problémájával foglalkozott. Ez azt jelenti, hogy hiába határozza el egy gazdaságpolitikus ma, hogy a jövőre nézve mi az ideális terve, ha később alkalma nyílik megváltoztatni azt, akkor másképpen fog cselekedni. Az ok nem a kormányzat és a gazdaság szereplőinek egymással ütköző érdeke, hanem az, hogy az idő múlásával más és más korlátozó tényezőkkel kell a döntéshozónak szembenéznie. Ha például a kormányzat alacsony inflációt hirdet meg, s ennek megfelelően csak kismértékben emelkednek a bérek, megéri – alacsonyan tartott kamatlábakkal – növelni az inflációt és így csökkenteni a rövid távú munkanélküliséget.
A szerzőpáros mutatott rá tehát először a hitelesség ma már oly gyakran emlegetett kérdésére: el tudja-e magát kötelezni a kormányzat egy adott gazdaságpolitika mellett? Cikkükből az is kiderül, hogy magasabb jólétet képes elérni az a gazdaságpolitika, amelyet hitelesként fogadnak el. A hitelesség megteremtésében pedig megváltoztathatatlan szabályok vagy a kormányzattól független intézmények játszhatnak központi szerepet. A független jegybankok létrehozásához vezető folyamat első lépcsőfoka tehát a két tudós cikke volt.
A 2004-es év további Nobel-díjasai
FIZIK AI • David J. Gross (amerikai) • H. David Politzer (amerikai) • Frank Wilczek (amerikai) • Az erős kölcsönhatás elméletében felfedezett aszimptotikus függetlenségért
KÉMI AI • Aaron Ciechanover (amerikai) • Avram Hershko (Magyarországon született izraeli) • Irwin Rose (amerikai) • Az ubikvitin-mediált proteinlebontás felfedezéséért
ORVOSTUDOMÁNYI • Richard Axel (amerikai) • Linda B. Buck (amerikai) • A szagreceptorok és a szaglórendszer felépítésének felfedezéséért
IROD ALMI • Elfriede Jelinek (osztrák) • A hangok és ellenhangok zenei folyamáért regényeiben és színdarabjaiban, amely különleges nyelvészeti buzgalommal fedi fel a társadalom kliséinek abszurditását és azok leigázó erejét
BÉKEDÍJ • Wangari Maathai (kenyai) • A fenntartható növekedés, a demokrácia és a béke ügyéhez való hozzájárulásáért
