Tovább tartott ideérni a Heathrowról, mint átrepülni az Atlanti-óceánt – panaszkodott nyitóbeszédében az elviselhetetlen londoni dugókra az Oracle Corporation Amerikából érkező elnöke, Charles Philips a cég éves Open World konferenciasorozatának szigetországi megnyitóján. A forgalom miatt az eseményre jó órás késéssel érkező vállalatvezető ezek után rögtön a fejlesztői és üzleti körökből érkező vendégeket leginkább érdeklő témával rukkolt elő, és sietett kijelenteni: a cég nem tesz le arról, hogy ha már elkezdte, be is fejezze a PeopleSoft ellenséges felvásárlását.
Charles Philips. Az Oracle elnöke terjeszkedést ígér.
Charles Philips tudta mit beszél, mert a 10 milliárd dollár árbevételű és 40 ezer főt alkalmazó vállalat vezetői nem sokkal az Open World megnyitója előtt értesülhettek arról, hogy – amiként az utólag beigazolódott – az igazságügyi tárca várhatóan engedélyezi a szoftvercég akvizícióját. Mint ismeretes a PeopleSoft kevesellte az Oracle 7,7 milliárd dolláros ajánlatát, és függetlensége megőrzésre érdekében pert indított az ügylet megakadályozására. Az illetékes bíróság azonban úgy látta, a világ második és harmadik legjelentősebb üzleti alkalmazásfejlesztőjének egyesítése jogszerű; így azt már csak két állam – Deleware és California – hiúsíthatja majd meg, mert a hírek szerint az Európai Bizottság is jóváhagyja majd a fúziót.
Az Oracle nem véletlenül erőlteti nagy versenytársának bekebelezését. Larry Allison, a cég karizmatikus vezetője többször hangsúlyozta: a nagyoknak tovább kell növekedniük a fennmaradás érdekében. A látszólag egyszerű logika mögött a szoftverpiacok működésének pontos diagnózisa áll. Mostanában ugyanis nem az új ügyfelek megszerzésében van az üzlet, hanem a régiek megtartásában: a már létező rendszerek karbantartásában, valamint a szolgáltatásokkal és tanácsadással kiegészített értékesítésben. A cég üzleti eredményei is e trend indikátorai. Míg az Oracle új szoftvereladásokból származó bevétele tavaly 563 millió dollár volt, a frissítésekből és tanácsadásból már 1,2 milliárdot kasszírozott a vállalat. Kulcsfontosságú lehet tehát az Oracle számára, hogy tovább bővítse stabil ügyfélbázisát, és a PeopleSoft erre a célra tökéletesen megfelel – nem kérdéses tehát, hogy, amint azt a PeopleSoft kifogásolja is egyébként, az Oracle-nek nem a célpont technológiájára, hanem kuncsaftjaira fáj a foga.
Indexháttér
Az Oracle Grid Index önmagában a cég szerint is csak nagy vonalakban mutatja a számítógép-hálózatos technológiák terjedését, azt inkább a mögötte álló mutatókból lehet lemérni. A cég által kezdeményezett felmérésből például kiderül, hogy az európai cégek 70 százaléka nem rendelkezik valós idejű ügyféladatokkal, vagyis egyszerűen nincs teljes képük arról a körről, amelyből valójában megélnek. Az Oracle erre a problémára számos megoldást kínál. A szoftvercégek számára pedig az is jó hír, hogy a tanulmány szerint a vállalatvezetők 60 százaléka véli úgy, hogy céges informatikai rendszere nem támogatja a kitűzött stratégiai üzleti célokat.
Az Oracle széles körű piackutatására alapozza griddel kapcsolatos optimizmusát. Hogy a konkrét igényeket és a várható trendeket is pontosan felmérje, 603 európai nagyvállalat informatikai vezetőjét kérdezte ki a számítógép-hálózatokról. Az e felmérés eredményeképp született Oracle Grid Index a grid technológiák terjedését, illetve a bevezetésük iránti hajlandóságot mutatja; a nulla és tíz közé eső mutatószám 2004 őszén 3,1-nek adódott (a maximális elterjedtséget a 10-es érték fejezné ki). Ez a tízezres létszámot elérő cégeknél valamivel magasabb (3,2), az ezer alkalmazottal működőknél pedig valamivel alacsonyabb (2,9). Az Oracle értékelése szerint az eredmény a technológia ébredezésére utal. Ennek nyomán a számítógép-hálózatos megoldások fejlődését az internetéhez hasonlítják: a kezdeti alacsony elterjedtség után óriási robbanás, és keresletnövekedés várható majd – az Oracle számára alighanem már a PeopleSoft ügyfeleivel is kibővült piacon.
