Bár a Hubble űrteleszkóp sorsa még mindig kétséges, azért továbbra is kifogástalanul végzi dolgát. Legutóbb a Macskaszem-ködnek is nevezett kettős-csillag-rendszerről készített lélegzetállító felvételeket: a képeken számos koncentrikus gáz- és porkör, valamint hagymaszerű réteges szerkezet figyelhető meg – távolból nézve feltehetően így néz majd ki élete vége felé saját Naprendszerünk is.
A hivatalos nevén egyébként NGC 6543-nak nevezett planetáris köd a Földtől mintegy 3 ezer fényév távolságra helyezkedik el, A Macskaszem-köd mai formájában csupán 4 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre, nem sokkal azután, hogy a mélyén rejtőző csillagok vörös óriássá alakultak, majd összeroppantak, miközben napszél formájában hatalmas mennyiségű anyagot lövelltek a környező kozmoszba. Ez látható ma nagy kiterjedésű gázburokként.
Korábban a csillagászok úgy gondolták, hogy az ebben megfigyelhető réteges szerkezet a planetáris körök kisebb részére jellemző. Újabban azonban kiderült, hogy nem ez a helyzet: a hasonló eredetű képződményeknek legalább egyharmada így néz ki. Ennek az lehet az oka, hogy az összeroskadó vörös óriások egy része nem egyszerre, hanem szakaszosan, meghatározott időközönként bocsátja ki magából az anyagot. A rétegek közötti tér méreteiből e pulzáló periódusok gyakoriságára is lehet következtetni: a Macskaszem-köd esetében 11 ilyen réteget lehet megszámolni, amelyek egymástól való távolsága arról tanúskodik, hogy a központi csillagok mintegy 1500 évente lövelltek ki anyagot magukból.
