Nagyarányú hatékonyságnövelő programot hirdetett meg a napokban a Vodafone-csoport. Mi áll ennek a döntésnek a hátterében?
– Évek óta dolgoztunk ezen a programon, alapos előkészítő munka áll mögötte. Évi 2,5 milliárd fonttal kívánjuk javítani a mérlegünket 2008-ra: a költségeket 1,4 milliárd fonttal csökkentjük, miközben 1,1 milliárddal növeljük a bevételeket. A költséglefaragás jelentős része a technológiai hátteret, illetve a vállalatirányítási módszereket érinti, például jobb áron kívánunk mobiltelefonokat beszerezni, és hatékonyabban használjuk majd a cég informatikai infrastruktúráját. A Vodafone növekvő vállalat, és ez kedvező helyzetet teremt ahhoz, hogy az üzleti folyamatokat menet közben átszervezzük.

Drasztikus lépésre azonban nem kell számítani, a költségekben például nem képviselnek akkora arányt a személyi jellegű ráfordítások, hogy komolyabb elbocsátásokkal kellene karcsúsítani a céget. A bevételi oldalt pedig a piaci részesedésünk növelésével kívánjuk hizlalni, természetesen többnyire a versenytársak rovására. A lépés szükségességének „történeti” okai vannak. A Vodafone világszerte cégfelvásárlásokkal növekedett a mostani méretére. A befektetők viszont immár azt kérdezték, mi ennek a pénzben kifejezhető előnye.
– Az üzleti felhasználókat célzó, noteszgépekbe való adatkártyák után novembertől a Vodafone világszerte elindítja a lakosságnak szánt harmadik generációs mobilszolgáltatását. Mit vár ettől karácsonyra?
– Ez nagy horderejű lépése lesz az ünnepi bevásárlás időszakának. Tízféle 3G készülékkel indulunk, amelyek révén a jelenleginél sokkal többet, érdekesebbet nyújthatunk az előfizetőknek. Nem tudok konkrét adatokat mondani a tervezett értékesítési darabszámról, de milliós nagyságrendben gondolkodunk.
– Úgy gondolja, hogy az előfizetők tömegei készen állnak a multimédiás mobiltelefonra, és van megfelelő tartalomszolgáltatás is?
ARUN SARIN
50 éves, amerikai állampolgár, nős, két gyermeke van. Az Indiai Technológiai Intézetben szerezte mérnöki oklevelét, amelyet a kaliforniai Berkeley Egyetem diplomájával és MBA fokozatával egészített ki. Karrierjét tanácsadóként kezdte, majd 1984-től a San Franciscó-i Pacific Bell cégnél az alelnöki pozícióig jutott. Amikor ennek mobiltelefonos részlegét AirTouch néven leválasztották, stratégiai és fejlesztési alelnökként levezényelte a társaság nemzetközi terjeszkedését, s elnök-vezérigazgatóvá lépett elő. Miután 1999-ben az AirTouch a brit gyökerű Vodafone tulajdonába került, Sarin először az amerikai, ázsiai és csendes-óceáni üzletágat vezette, majd – más cégeknél tett rövid kitérő után – 2002 decemberétől a Vodafone-csoport vezérigazgatója lett.
– Magyarország azonban még csak most készül a 3G frekvenciák árverésére. Egyetért a magyar szabályozók álláspontjával, miszerint az időzítés jó, hiszen a befektetőknek megint van pénzük, megint érdeklődnek a 3G iránt?
– Az időzítés jó, több szempontból is. Az ügyfélnek azért, mert a technológia csak most érett meg a tömeges bevezetésre. A mobilcégeknek azért, mert az ezredforduló éveinek kiköltekezése valóban felborította sok szolgáltató pénzügyi egyensúlyát, amit ki kellett heverniük. A 2006-os magyar indulás nem késő, de ehhez persze az első fontos lépést, a frekvenciák kiosztását meg kell tenni. A 2006-os dátum egyébként is csak a legkésőbbi lehetőség, a Vodafone a frekvencia megszerzése után egy ennél korábbi időpont mellett is dönthet, ha lát benne fantáziát. Például akkor, ha Nyugat-Európában nagy sikert arat a szolgáltatás.
– A Vodafone az elsők között valósította meg azt a stratégiát, amely világszerte ugyanarra a márkanévre építi fel az üzletet. A versenytársak követik a példát, de milyen előnyök származnak abból, hogy a cég már a többieket megelőzve megtette ezt a lépést?
A Vodafone
A társaság jogelődje 1984-ben alakult, a brit Racal Electronics leányvállalataként, az akkor elnyert angliai analóg mobiltelefon engedély üzleti kiaknázására, 50 fővel. Az 1988-as tőzsdei bevezetés után a gyorsan fejlődő leánycéget 1991-ben Vodafone néven leválasztják a Racalről és még abban az évben beindítják az angliai GSM szolgáltatást. A kilencvenes években gyorsan fejlődik a cég, és miután 1999-ben egyesül az amerikai AirTouch szolgáltatóval, világszerte 24 országban már 31 millió előfizetővel rendelkezik. Ekkortól jelenik meg Magyarországon is, a piac harmadik szereplőjeként. Az ezredforduló éveiben a Vodafone aktív résztvevője a világ mobilpiacán lezajló konszolidációnak, és első számú szereplővé növi ki magát, a harmadik generációs (3G) szolgáltatási engedélyekért azonban hatalmas összegeket kénytelen kifizetni. Jelenleg 26 országban van leányvállalata, amelyeken keresztül közel 140 millió előfizetőt szolgál ki.
– Ebben segíthetik azok az egyre nagyobb számban piacra kerülő mobiltelefonok is, amelyek a Vodafone igényei szerint készülnek, a cég logóját és előre beépített szolgáltatásait is hordozzák. Mi a szerepük ezeknek üzleti szempontból?
– Az ügyfél a telefont azokért a szolgáltatásokért vásárolja, amelyeket a készülék tud. Amíg csak telefonálásról volt szó, az élmény gyakorlatilag minden telefonnál ugyanaz volt, s így nem is volt annyira fontos szerepe. Ma már teljesen más a helyzet, például a mobilinternetezésben az előfizető az egyszer már megszokott módon akarja használni a telefonját. Ez a „Vodafone környezet”, ami mögött ott vannak a márkához kötődő értékek. Persze a gyártó nem a Vodafone, de mégis a mi logónk van a készüléken. Az ellentmondást feltételezőknek azt az egyszerű kérdést teszem fel, hogy vajon ki fizet a készülékért. Ha a telefon áráról – az akciós, támogatott készülékek esetében – a Vodafone állítja ki a csekket, akkor miért ne lehetne rajta a márkaneve?
