Sokszor csak szakértői vizsgálattal deríthetik ki a halál okát az orvosok, s ennek ma még elengedhetetlen része a holttest felnyitása, vagyis a boncolás. Svájci kutatók azonban nem-invazív technikával is képesek a korábban csak hagyományos módszerekkel elérhető ismeretek megszerzésére: a komputertomográfia (CT) és a mágnes rezonanciaspektroszkópia (MRI) kombinálásával kifejlesztett képalkotó eljárást elsősorban gyilkosságok áldozatainak vizsgálatára használják.
Az utolsó vizsgálat. Szike nélkül.
E technikával a teljes test – a sérüléseivel együtt – beszkennelhető és digitalizálható, méghozzá háromdimenziós kép formájában. Ez egyértelmű információtöbbletet jelent a korábban alkalmazott kétdimenziós fotókhoz és írásbeli jegyzőkönyvekhez képest, s mindennek különösen évekkel a boncolás után lehet jelentősége. Ráadásul, a svájci orvosszakértők szerint a boncoláskor az áldozatról készült fotók a bírósági tárgyalás szakaszában befolyásolhatják az esküdtek és a bírák döntését is.
A virtopsy névvel illetett módszer különösen a lőfegyverekből származó golyó, a szúró- és vágóeszköz bemeneti szögének meghatározására alkalmas, emellett kimutatja a belső vérzéseket, illetve a vérereket eltömítő levegőbuborékokat és vérrögöket is. A tüdő víztartalmának meghatározására ugyanúgy használható – ez például a fulladás megállapításában, vagy kizárásában segít. A mérgezés, vagy a szívinfarktus azonosításához azonban a hagyományos eszközökre van szükség, úgyhogy a kutatók ezek gyanúja esetén inkább a két módszer kombinálását javasolják az igazságügyi orvosi gyakorlatban.
