Bár mostanáig jórészt az élelmiszerként, vagy takarmányként szóba jöhető növényekből állítottak elő genetikailag módosított fajtákat a kutatók, mára már a dísznövények is sorra kerültek. Így az amerikai Scott nevű vállalat genetikusai a golfpályák füvesítésére szánt selymes és sima gyepet adó szittyót is génmanipulálással tették ellenállóvá a növényvédő szerekkel szemben. Az új fajta környezeti hatásait elemző vizsgálatokat az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) kutatói végezték. Ők két éven át gyűjtögették a kísérleti ültetvények környékén vadon élő szittyók magvait, és úgy találták, hogy azok két kilométeres körzetben gyakran a módosított példányok pollenjéből származnak. Sőt, a kutatók 21 kilométeres távolságban is azonosítottak már második generációs génmanipulált növényeket, ez pedig jóval felülmúlja a korábban a repcével végzett hasonló vizsgálatok eredményeit, amelyek szerint a gének a virágpor útján legfeljebb 3 kilométeres távolságba juthatnak el. A felfedezés ismeretében valószínű, hogy a génmanipulált szittyómagvak forgalmazását egyelőre nem engedélyezik az Egyesült Államokban.
