Francia fölény

Vitathatatlanul Franciaország a világ első számú bornagyhatalma. Ha francia és bor, akkor az elsősorban vörös, és leginkább bordeaux-i. Az itteni cabernet sauvignon termés az etalon a világon mindenütt. A XVII. században egy londoni ifjú naplójában említi első ízben az itteni „sajátos ízű bort”, ekkor kezdődött a bordeaux-i sikersztori. A bordeaux-i borvidéken termelt borok oroszlánrésze egyszerű, viszonylag olcsó AOC (vagyis ellenőrzött eredet megjelöléssel forgalmazott) borok. A Bordeaux-ban domináló fajták a cabernet sauvignon, a merlot és a cabernet franc, amelyeket házasítva (cuvée, assemblage) palackoznak.

Burgundia a pinot noir hazája, míg Beaujolais uralkodó fajtája a gamay. Bár a beaujolais egyszerű borként van elkönyvelve, de csodálatosan gyümölcsös ízű, jutányos áron kapható és közkedvelt.

Vörös dél Igazságtalan lenne nem megemlékezni Olaszországról, mint jelentős bor-, elsősorban vörösbortermelő országról. A leghíresebb borvidékek Toscana és Piemonte. Ez utóbbi régióban a nebbiolo a legfontosabb és legismertebb minőségi szőlőfajta. A barolo és a barbaresco Piemonte sztárjai. Mindkét borfajtát kizárólag nebbiolóból préselik. Toscanában pedig a sangiovese és számos továbbnemesített változata, mint például a sangioveto, a brunello, a prugnolo gentile viszi a prímet. Megtalálható itt minden, az egyszerű, hangsúlyozottan gyümölcsös chiantitól az igen értékes Brunello di Montalcinón és a Vino Nobile de Montepulcianón át egészen az úgynevezett „szupertoscanaiakig”. Az olyan híres nevek, mint a Sassicaia vagy a Solaia itt honosok, és a népszerű vini da tavola körébe egyre gyakrabban iratkozik fel új név.

November harmadik csütörtökjétől hagyományosan megjelenik a Beaujolais nouveau a párizsi bisztrókban, de világszerte is ekkor kezdik meg forgalmazását. A Rhőne-völgy északi részén a syrah a szőlők királynője, míg a déli rész a Cőtes de Rhőne néven ismert, itt a grenache szőlőfajta dominál. A legnevezetesebb bor a Rhőne-völgy déli részében a Châteauneuf du-Pape. Languedoc-Roussillon is megszabadult az olcsó bort termelő vidék imázsától, és egyszerű vin de pays mellett sűrű és komplex vörösborokat is préselnek olyan termőhelyeken, mint Corbičres, St.-Chinian, Minervois és Fitou. Ott a carignan és a cinsault a hagyományos szőlőfajta, de egyre több syrah-t és mourvčdre-t is termelnek.

Bár a vörösbortermelés túlsúlya kétségtelen Franciaországban, a fehérborok minősége ugyancsak méltó egy bornagyhatalomhoz. A Loire völgye kifejezetten fehérbortermelő vidék. A folyó felső szakaszán sauvignon blanc-ból készül a híres száraz Sancerre és a Pouilly-fumé. Tours közelében található Vouvray, amely chenin blanc borának köszönheti hírnevét; ez egyaránt kapható száraz (sec), édeskés (moelleux) és félszáraz (demi-sec), illetve habzóbor változatban is. Elzász ugyancsak igazi fehérborvidék: az itt érlelt rizling, szilváni, muskotály, pinot blanc, pinot gris és fűszeres tramini elsőrangú. Franciaország északkeleti részén, ameddig a szem ellát, piros szőlőtőkék sorjáznak: pinot meunier és pinot noir – a bor azonban, amelyet ezekből és chardonnay-ból állítanak elő, már fehér Champagne.

A burgundi borok háromnegyede vörös, de itt állítják elő a világ nagy fehérborait is: Chablis, Puligny-Montrachet, Meursault. A fehér burgundi kétségkívül a chardonnay szőlőből készült borok mércéje.

Rizlingország Németország a fehérborok hazája. A viszonylag hideg klíma, még a melegebb években is friss savakkal ajándékozza meg a szőlőt. A leghíresebb német rizlingborok közül egy-kettő a Mosel mentén terem, amely a két mellékfolyóval együtt a Mosel-Saar-Ruwer borvidéket alkotja. A Rheingau vidékén Frankfurttól nyugatra termelt borok erősebbek. A Johannisberg, Vollrads és Reinhartshausen kastélyok, valamint Kiedrich, Hochheim, Oestrich-Winkel, Geisenheim, Hattenheim, Erbach és Eltville világszerte jó csengésű helységnevek, amelyekhez klasszikus rizlingborok kötődnek. A frankok pedig, különösen Würzburgnál, nagyszerű szilvánit készítenek.