 |
| NABI szerelősor. Nem biztos, hogy pusztán a költségek csökkentése kihúzza a bajból a céget. |
Egy hegesztési varrat hibája, vagy egy nem megfelelő anyagból készült futómű-alkatrész néha igen nagy károkat tud okozni. „A NABI-nál tavaly az ilyen és ehhez hasonló hibákból adódó garanciális visszahívások 3,5 millió dollárt, azaz több mint 700 millió forintot vittek el” – derül ki Rácz András vezérigazgató beszámolójából. A járműgyártásban ilyen hibák előfordulhatnak, ilyenkor a legnagyobb, jó nevű autógyárak is kénytelenek elrendelni különféle visszahívási akciókat. A NABI Rt. által a számos különböző új konstrukcióban, évi ezres nagyságrendben gyártott városi buszoknál nyilván akadnak műszaki problémák. Ezek mellett azonban hibás menedzsmentdöntések és piaci gondok is sújtották az elmúlt két esztendőben a céget – olyannyira, hogy a részvény árfolyama a 2002 tavaszán még a 4500 forintot is meghaladó szintről mára 600 forint közelébe zuhant.
 |
A legsúlyosabb zavar tavaly, a gyártás során keletkezett. Két hónapra szinte leállt a buszgyártás, amikor az Altoonában tesztelt új típuson a váz repedését észlelték, egy nehezen hozzáférhető és körülményesen javítható helyen. Mindemellett a saját tervezésű, üvegszál erősítésű műanyag karosszériás új CompoBus gyártásának indítása is komoly késedelmet szenvedett a NABI újonnan épített gyárában Kaposváron. Ezzel pedig alaposan elcsúszott – a gyors termékváltásokra építő cégnél jellemzően feszített – bevételi terv. Az így kimutatott 16,8 millió dolláros tavalyi veszteséget látva a bankok és a befektetők bizalma is alapjaiban rendült meg a cég iránt (a gazdálkodási adatokat lásd külön).
ÁTÜTEMEZÉS. Ebben a helyzetben készített válságstratégiát Rácz András, aki azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a céget ez év április végére sikerüljön stabilizálni. Több hónapos egyeztetés után tető alá hozták az összesen 103 millió dollárnyi hitel átütemezéséről szóló megállapodást. (A jó hír mellett azonban rossz is akadt, hiszen az egyezséget követően lemondott Róna Péter, a társaság alapító-elnöke, aki egyben az 54 százalékban NABI-tulajdonos Első Magyar Alap kezelésében is meghatározó szerepet töltött be.)
A bankokkal kötött kontraktus leglényegesebb eredménye, hogy ezzel gyakorlatilag 2006 végéig időt kapott a vezetés a cég helyes pályára állítására. Igaz, az első félév végéig 14 millió dollárt már vissza kellett fizetni, és szeptember végéig további 8 milliót kell törleszteni, de Rácz András azt ígéri: ezzel nem lesz semmi gond, s hosszabb távon az egészséges, 60-80 millió dolláros szintre csökkenhet a hitelállomány.
A vezérigazgató bízik abban, hogy a lejárat, 2006 decembere előtt a társaság már jobb pozícióban tárgyalhatja újra a hitel-megállapodást, ami pár százalékkal a londoni Libor feletti áron köttetett. Tabányi Mónika, a ConCorde elemzője szerint sem valószínű, hogy komoly likviditási probléma adódna 2006 végéig, ám az igazi kérdés szerinte inkább az, mi lesz azután. Különösen annak fényében, hogy a NABI felett gyakorolt korábbi erős tulajdonosi kontroll mostanra meglazult, ráadásul az Első Magyar Alap ez év végén kifut, így még szórtabb lehet a tulajdonosi struktúra. (A tőkepiaci helyzetről lásd külön írásunkat az 50. oldalon.)
 |
Jó jel, hogy a cég folyamatosan teljesíti megrendeléseit, amelyek állománya ma is magas: jelenleg 14 hónapra előre van biztos megbízás, ezek összértéke 300 millió dollár feletti.
Makray Péter, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője szerint a NABI számára az a legnagyobb kihívás, hogy növelje az árbevételét, ami azonban annyira nehéznek is bizonyulhat, hogy ezt végül nem lesz képes csődvédelem nélkül átvészelni a cégvezetés. Makray ugyanis nem hisz abban, hogy pusztán a költségek csökkentésével hosszabb távon stabilizálható a cég működése. Az elemző úgy véli, ebben az évben a 8-9 millió dolláros veszteség sem lenne meglepő.
FORINT, TE DRÁGA.
„A csődhelyzetről szóló híresztelések nem megalapozottak” – állítja Rácz András. Annyit azonban ő is elismer, hogy egy újabb, a 2003-as évhez hasonlóan nehéz időszakot már valószínűleg nem bírnának ki csődvédelem nélkül.
 |
A kockázati tényezőket persze nem lehet „kiiktatni a rendszerből”, de szerencsére az idei kilátások korántsem annyira aggasztóak, mint a tavalyi helyzet volt. A vezetés szerint a 2003-asnál jóval kisebb lesz az idei nettó veszteség (az első félévben 4,6 millió dollár volt a cégcsoport konszolidált, adózás utáni vesztesége). A rövid lejáratú hitelek állománya most csupán 15 millió dollárra rúg, ami a következő időszakot kezelhetővé teszi.
A gondok jó része azonban nem orvosolható egyik pillanatról a másikra. Elemzők szerint a legnagyobb stratégiai hiba a CompoBus kifejlesztése és gyártásának megszervezése körül történt. A könnyebb és nagyobb élettartamú műanyag-üvegszálas technológia megvásárlása és átvétele nem a kellő körültekintéssel történt, s utólag nem bizonyult bölcs döntésnek Kaposváron zöldmezős modern üzemet felépíteni. A tervezéskor ugyanis a menedzsment nem számolt azzal, hogy a dollár árfolyama az akkori 300 forintos szintről az utóbbi időben kialakult 200 forintra zuhan, illetve a folyamatokat látva nem tettek kellő időben lépéseket a veszteségek felhalmozódásának megakadályozására. Ezt részben Rácz András is elismeri.
 |
 |
|
|
 |
| Rácz András vezérigazgató. A NABI gondjai csak hosszabb távon orvosolhatók. |
Tőzsdei kilátások
Mára a NABI-részvény árfolyama kevesebb mint harmadára zuhant a múlt év őszén jegyzett több mint 2 ezer forintnak. A látszólag alacsony kurzus azonban a szakértők figyelmezetése szerint csalóka, s inkább a további árcsökkenésre van kilátás, az emelkedés aligha valószínű. A cég tőzsdei árfolyam alapján számolt értéke mindössze 14 millió dollár körüli. Mégsem valószínű, hogy szakmai vagy pénzügyi befektető felvásárlásba kezdene, ugyanis a vállalat cash állománya minimális, a következő egy-másfél évben nagy valószínűséggel veszteséget termel, s mindezek felett a hitelállománya 100 millió dolláros, miközben a cégértékre vonatkozó becslések (a hitelek nélkül számolva) 60 és 140 millió dollár között szóródnak. Ezért a részvények mai árfolyama mögött nem igazán a cég értéke, hanem inkább az a remény áll, hogy előbb-utóbb sikerül rentábilissá tenni a termelést. Az árfolyamot markánsabban fellendítő felvásárlás azonban nem csak a hitelteher miatt nagyon alacsony (esetleg negatív) cégérték miatt nem jöhet szóba, de azért sem, mert az Első Magyar Alap (EMA) 54 százalékos csomagjának megvétele esetén azonnal nyilvános vételi ajánlatot kellene tenni. Tabányi Mónika, a ConCorde elemzője azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a zárt végű EMA 2004 végén lejár. Amennyiben nem hosszabbítják újra az alapot, az EMA nagybefektetői feloszthatják egymás közt a még megmaradt NABI-papírokat. Könnyen előfordulhat, hogy az így kiosztott papírok egy részét nyomott áron is piacra dobják, ami még mélyebbre „döngölheti” az árfolyamot. |
|
|
|
|
|
|
Mindemellett a kaposvári beruházásnak óriási, mintegy 3,5 milliárd forintos volt a tőkeigénye, s a kompozit technológia jogai további 6 millió dollárba kerültek.
Mindezek tetejébe az amerikai piacon egyelőre a vártnál lassabban válik népszerűvé a kompozit busz: a legtöbb vevő költségvetési megszorítások miatt továbbra is a hagyományos acél buszokat vásárolja, legfeljebb azon belül a földgáz meghajtású változatokat. Az újdonságnak számító CompoBusból eddig csak a nagyobb vevők közé sorolt városok (Phoenix, Tempe, Los Angeles és Chicago) rendeltek eddig összesen 208 darabot, a többség inkább kivárja a nagyobb felhasználók tapasztalatait.
HITELCSAPDA. Jelenleg a legfontosabb cél a cash-flow termelési képesség megerősítése, erre azonban inkább csak a jövő év második felében van esély. Ehhez is az szükséges, hogy a termelésben és a szállításban ne legyenek nagyobb fennakadások, illetve, hogy a rendelésállományt legalább a mai – még mindig viszonylag magas – szinten sikerüljön fenntartani. A cég és eszközeinek értékesítése ugyanis hosszabb távon a hitelezők számára sem lenne megoldás, mert a jelenlegi nyereségtermelési szinten a vállalat piaci értéke érezhetően alacsonyabb, mint a 100 millió dolláros hitelállomány – figyelmeztetnek a szakértők.
