Chile azelőtt a jó öreg Pinochetről volt híres, ma a vörösborairól; az kéne, hogy rólunk se a doppingoló dobóatléták és egyéb pisimisik simlijei jussanak az ember eszébe, hanem hogy tya ja, ez egy bornemzet. Ugyanis a populus széles rétegeiben elterjedt vélekedéssel szemben Magyarország egyáltalán nem borhatalom immár, utoljára tán a második világháború előtt vót az, a harmadik helyről küzdöttük le magunkat ide, ahol most vagyunk, a szinte teljes ismeretlenségbe.
Jó darab időnek el kell telnie addig, amíg a kevésszámú kivételes nemzeti kincseink elsője, a bor ismét méltó helyére kerül, ha egyáltalán. Rendkívüli individuális teljesítmények vannak, nemzeti teljesítmény nincs, mert a közösségek válsága és hiánya csak mélyült Bibó óta. Bibo latinul annyi, mint iszik; vissza a borhoz.
Puerto Viejo Carmenére 2002, Vina Requingua
Chilei (a nívós honi pultokon is ott álldogáló, azaz belker forgalomban kapható) anyagot ajánlunk becses figyelmükbe. Chile tehát borhatalom lett, főképp ivós és kedvező minőség/ár arányú vörösborairól híres, a szép országban a száraz, napsütötte, hűvös szelek és a Humboldt-áramlás temperálta, öntözött, mediterrán jellegű síkok és hegyoldalak ideálisak a borászati feng shui szempontjából. A gaz konkvisztádorok hozták tán ide a bor édes mérgét, utódaik ma olyan 120 ezer hektáron borászkodnak, az ültetvények területe egyre nő, a nyolcvanas- kilencvenes évek óta hatalmas bor boomban van a csodálatos, világvégi ország. Tizenkét borvidék van, a Curicó Valley, ahonnan e heti borunk származik, a Valle Central közepén fekszik, a legfontosabbak egyike a maga 12 ezer hektárjával.
Borunkat nálunk ismeretlen szőlőből préselték: a carmenéréből, mely forrásaink szerint régi, elfeledett bordói fajta, a merlothoz hasonlatos. Rubinszínű italunk más, mint a megszokott magyar és európai borok, zöldpaprikás és szép újhordós illatában némi szegfűszeg, a matt barrik módja nem európaias-franciás. A nem egyszerű és telt bor a pohárban változik, az idő függvényében egyre több szirmát nyitja ki, szájban kicsit a csipkebogyólekvárra hajaz, jó savak feszülnek benne, és finom, érett alig-tannin. Borjú-bárány béget, beafsteak, félig égett, érett sajtok, keserű csoki.
