Csepegtetve

Erzsébet lassan betölti a nyolcvanadik évét, ám korábban évtizedekig könyvelőként dolgozott, és a közelmúltban elhunyt férje szintén jól kereső középvezető volt. Öreg napjaikra sikerült egy igen takaros ingatlanba költözniük, ám a férj halálával Erzsébetre maradt a hatalmas ház, amelynek rezsijét a viszonylag magas nyugdíj sem fedezi. Az idős hölgynek van ugyan néhány milliós megtakarítása, de annak kamatai nem pótolják a hiányzó tízezreket.

Talán éppen hasonló szituációban lévő rokonába botlott bele a piacvezető hazai bank termékfejlesztésért felelős munkatársa, amikor a jelzáloglevélen alapuló, úgynevezett járadéklevél konstrukciót kimunkálta. Ugyanis az OTP Bank ezen ajánlatát – amely egyúttal az egész hazai befektetési piacon is újdonságnak számít – leginkább éppen a fent ismertetetthez hasonló helyzetben lévők tudják kihasználni.

„A járadéklevél egy kifordított jelzálog alapú lakáshitelhez hasonlítható leginkább, persze állami támogatás nélkül” – mondja Majoros György, az ING Befektetési Alapkezelő elemzője. A konstrukció lényege ugyanis éppen az, hogy olyan értékpapírt – jelzáloglevelet – vásárolunk, amellyel a banknak nyújtott kölcsönünket (kamattal növelve) havi egyenletes „törlesztő részletekben” kapjuk vissza. Azaz járadékhoz jutunk az általunk elhelyezett összeg után, már a jegyzést követő hónaptól, 10 éven át.

NÁSZAJÁNDÉK. Az első, szeptember elején kibocsátott papír esetén évi 9,04 százalékos hozamszintet határozott meg a bank a kötvénypiacon használatos belső megtérülési rátával. (A mutató a hiteleknél használatos teljes hiteldíj mutatóhoz hasonlóan megbízhatóan mutatja a valós hozamot.) Ez praktikusan annyit jelent, hogy ha 1 millió forint értékben vásárolunk ilyen jelzáloglevelet, akkor 120 hónapon keresztül havonta 12,5 ezer forinthoz jutunk, azaz a tíz év alatt összesen 1,5 millió forintot kapunk vissza. Az ING Befektetési Alapkezelő szakértője szerint ez a hozamszint magasabb ugyan a 10 éves állampapír hozamánál, de ront kissé a helyzeten, hogy ebben az esetben 120 részletben elosztva jár vissza a pénzünk, nem pedig a futamidő végén.

Jóllehet, a teljes palettán ennél jobb befektetési ajánlatot is lehet találni, de amennyiben az állampapírokéhoz nagyon közeli befektetési biztonságot és a futamidő előtti értékesítés lehetőségét is számba vesszük, a járadéklevelet korrekt ajánlatnak minősíthetjük. Ennek dacára valójában csak a jövedelemszerű járadékra számító családoknak ideális a konstrukció, hiszen ennél a befektetési típusnál a gyakorlatban a megtakarítások lassú feléléséről van szó. Kitűnő nyugdíj-kiegészítés vagy remek nászajándék lehet viszont egy fiatal házaspárnak egy ilyen járadéklevél, így biztosítva, hogy az egyszeri nagy összeg valóban a családot segítse, ne folyjon el például luxuscikkekre vagy drága autóra.

KEVESEK LUXUSA. A járadéklevél további előnye, hogy a mai magas kamatszint mellett 10 éven át fix hozamot biztosít, bízva abban, hogy a kamatok csökkenő tendenciája fennmarad. (Ennek jelenleg nagy a valószínűsége.) Egy nem várt lényeges kamat-emelkedésnél – vagy ha időközben mégis szükség lenne az így elhelyezett teljes tőkére – az értékpapír tőzsdei értékesítése lehet a megoldás. Egy ilyen kényszereladás könnyen kivitelezhető, mert az OTP Bank vállalja az árjegyző szerepét, így biztosan lesz vevő papírunkra, viszont várhatóan 1,0-1,5 százalékos eladási költséggel kell számolni. Előnyös ugyanakkor, hogy egy többmilliós befektetést így egészben, vagy részletekben is eladhatunk. A konstrukció miatt egyébként jobban járunk, ha a futamidő első néhány évében adjuk el a papírt, hiszen ekkor már a kamatok nagy részét már felvettük.

A frappáns, de hosszú távú tőkelekötést kívánó konstrukció iránt az OTP Bank nem számít hatalmas érdeklődésre. Takács András, a pénzintézet befektetési szolgáltatási igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint 2004 végéig 500-700 millió forint értékben tervezik lakossági befektetőknek értékesíteni e terméket, viszont a jövő év végéig már 2-3 milliárd forintos állományt is elképzelhetőnek tartanak. Az ügyfelek számát azonban csak ezres nagyságrendűre becsülik, így kevéssé valószínű, hogy a járadéklevélnek akár a nyugdíjpénztárak, akár a befektetéssel kombinált biztosítások piacán elszívó hatása lenne, hiszen azoknál inkább az előtakarékosság jut főszerephez.