Adokveszek

A galamb is felröppent – reagált múlt pénteken Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt arra az újságírói kérdésre, igazak-e azok a felröppent hírek, hogy jövőre megszorításokra, jelentős létszámleépítésre kerül sor az államháztartási egyensúly biztosítása végett. A kommunikációs forgatókönyv szerint nem lett volna szerencsés az átlagos vagy annál kevesebb éves jövedelemmel rendelkező családoknak szánt jó hírt – azaz az szja-adótábla kétkulcsossá válását – a tömeges elbocsátásról szóló bejelentéssel „lerontani”.

A miniszterelnök-jelölt így kellő optimizmussal tálalta az adórendszer szociál-liberális elveknek megfelelő „átszabását”, s sokadszor ismételte meg azt az érvelését, hogy igazságosabbá válik a társadalompolitika. Gyurcsány sajtótájékoztatójának megszervezése passzolt az elmúlt hetek koreográfiájába, azaz abba a „píár-filozófiába”, hogy a miniszterelnök-jelölt a kommunikációs karmester. Szentségtörés bármilyen kiszivárogtatás, még háttér-információ nyújtása is a sajtónak, mindaddig, amíg arra felhatalmazást nem kapnak az érintettek. S mivel a jelenlegi tárcavezetők és államtitkárok közül – Kiss Péter kancelláriaminisztert leszámítva – senki sem érezheti a posztját biztosnak, az előző időszakhoz képest meglepően jól működik a hírzárlat. A Figyelő által megkeresett vezető államigazgatási tisztségviselők, politikusok a kérdéseket azzal hárították el, hogy nem mondhatnak semmit.

A tervezett intézkedések bejelentése tekintetében a Gyurcsányt megillető „primus inter pares” pozíció a koalíciós partner vonatkozásában is érvényesült. A szabad demokraták csak egy órával Gyurcsánybejelentését követően tudatták a hírt a médiával, holott a kétkulcsos szja eredetileg az SZDSZ ötlete és szívügye volt, s a párt koalíciós tárgyalási sikereként könyvelhető el. A lapunknak nyilatkozó Horn Gábor koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár komoly eredménynek minősítette a három kulcs mellett kardoskodó MSZP-vel kötött megállapodást, arra hivatkozva, hogy az érintetti körben éves szinten 56 ezer forint marad az adózók zsebében.

Valóban, havonta 4667 forintot szán az alsó-középosztály megerősítésére a kormányfő-jelölt. Első ránézésre ugyanis ennyivel növekszik a havi bruttó 125 ezer forintos (vagy annál magasabb) fizetésűek nettó keresete. A módosítást természetesen még az ellenzék is üdvözölte, ám a megfogalmazott politikusi és szakmai kételyek nem alaptalanok. Az évi legfeljebb 56 ezer forintot jelentő szja-csökkentés ugyanis hamar semmivé válhat – legalább is a jobban keresők számára.

RÉSZLETKÉRDÉSEK. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a kedvezményrendszer megváltozásáról még keveset lehet tudni, pedig nagyon sok múlik a részleteken.

A most adott 56 ezer forintot (a középső adósáv eltűnésével ennyivel csökken a legalább 1,5 millió forintos jövedelműek évi adója) ugyanis több ponton visszaveheti a költségvetés. Például a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatásával, a gépjárművek regisztrációs adójának drasztikus növelésével, vagy éppen az szja-kedvezmények (például a biztosítások, nyugdíjpénztári tagság utáni kedvezmények) maximalizálásával.

Az igazi kérdés az, hogy a kedvezmények 100 ezer forintban maximalizálásával és 6 milliós jövedelem feletti megvonásával egyénre szabottan, ki mekkora összeget veszít el. Amennyiben az így számolt csökkenés meghaladja az említett 56 ezer forintot, akkor az adott személy rosszul jár – de ebbe a körbe Zara László becslése szerint csupán mintegy 100 ezer fő kerül majd.

Az általános csökkentés helyett társadalmi szinten inkább csak az adóterhelés átcsoportosításáról szerencsés beszélni. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint talán az adóterhek társadalmi elosztása igazságosabbá válik azáltal, hogy az alacsonyabb jövedelműeknél több pénz marad, és magasabb jövedelmeknél a szigorodó kedvezmények miatt nő az adóterhelés. Nyitott kérdés viszont az is, hogy módosul-e valami az adójóváírás rendszerében, mert ha ezen a területen nem lesz változás, úgy a 800 ezer forint alatti jövedelműek nem vihetnek többet haza, talán éppen csak annyival, amennyivel a minimálbér emelkedik. Így viszont a legalacsonyabb jövedelműek terheit ezúttal nem csökkentené a kormányzat. Hegedűs szerint nagyon nehéz megmondani, pontosan mit is jelent a kormányfő-jelölt kijelentése az szja terén várható 100 milliárd forintnyi tehercsökkentésről. Mivel a magyar adórendszer bonyolult, a 2003-as bázisadatok alapján csak pontatlanul lehet megjósolni a 2004-es, még inkább a 2005-ös szja-befizetéseket. „A személyi jövedelemadó összes terheit tekintve a kulcsok módosításától nem várható komoly változás, de a kedvezmények szigorítása talán az szja-bevételek struktúráját javítja” – véli a GKI vezetője. Amíg 2003-ban – az adókulcsok alapján – 1200 milliárd forint folyt volna be szja-ból, addig a kedvezmények ezt az összeget mintegy 500 milliárd forinttal csökkentették.

SZOROSRA ZÁRTAN. A sorok szorosra zárása nemcsak az adórendszerbeli változások bejelentése kapcsán volt megfigyelhető az elmúlt napokban. A miniszterelnök-jelölti vasárnapi fogadóóráról sem szivárgott ki semmi olyan információ, amit a tárgyalópartnerek nem kívántak a nyilvánossággal tudatni. A tárcavezetők megadóan, a nyilvánosság felé ejtett zokszó nélkül vették tudomásul, hogy jövőre kivétel nélkül minden minisztérium 5 százalékkal kevesebb előirányzatból gazdálkodhat. Sőt, az eddigi egyeztetéseket követően egyes esetekben inkább a kincstári optimizmus kerekedett felül. „Még Torgyán József álmait is – remélem – sikerül jövőre meghaladni” – ekként „titokzatoskodott” a jövő évi agrárpénzekkel kapcsolatban Németh Imre mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. Számokat persze nem árult el, de Torgyán az ezredfordulóra, még az Orbán-kormány agrárminisztereként, kereken 413 milliárd forintos agrártámogatási kasszát követelt. (A szaktárca az idén eredetileg 293 milliárd forintos támogatási kerettel számolt, amelyhez mintegy 100 milliárd forint társult volna intézmény-fenntartásra, de a többszöri átcsoportosítással becslések szerint a végösszeg aligha lesz több 350 milliárdnál.) S csak mintegy mellékesen hangozott el, hogy lesz leépítés is a háttérintézményeivel együtt 17 ezer embert foglalkoztató agrártárcánál.

Kiss, Gyurcsány, Kuncze és draskovics. Egyeztetések futószalagon.

„Tény, hogy izzadságos tárgyalások folytak; jelentős létszámleépítésre kerül sor a közszférában, aminek fedezetére 40 milliárd forintot különít el a kormány”- összegezte a vasárnapi, egymást követő egyeztetéseket Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki a kassza őreként ülte végig a megbeszélés-sorozatot. A közigazgatásban a tervezett intézkedésre két és fél év tétlenkedés után kerül sor, híreink szerint a Sárközy Tamás jogászprofesszor által kidolgozott közigazgatás-korszerűsítési javaslat alapján. A Figyelő úgy értesült, hogy a karcsúsítással együtt változik a kormányzati struktúra is: feladat- és forrásösszevonásokra kerül sor. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) alá szervezhetik a Belügyminisztérium egyes önkormányzati igazgatási feladatait, s az átszervezések érintik a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot, a gazdasági és informatikai tárcát, valamint a MeH kebelén belül működő államtitkárságok szinte mindegyikét.