Hiába tűnt úgy az elmúlt hetekben, hogy a piaci szereplők egyre nagyobb aggodalommal figyelik a magyar államháztartás helyzetét, a forint árfolyama sokáig tartani tudta erős pozícióját. A hét elején azonban – az augusztusi államháztartási hiányadatra várva – felpörögtek az események. A befektetők és az elemzők két kérdésre várták a választ: elismeri-e a pénzügyi tárca a 4,6 százalékos GDP-arányos deficitcél tarthatatlanságát, valamint fenyegeti-e az országot a leminősítés veszélye.
A Pénzügyminisztérium (PM) 93,6 milliárd forintos deficitet jelzett előre, az elemzők ennél kisebbet vártak, a konszenzus nagyjából 90 milliárdról szólt. Ehhez képest hidegzuhanyként hatott az a keddi hír, amely szerint az államháztartás hiánya augusztusban 120 milliárd forintot tett ki. Az év első nyolc hónapjának összesített deficitje így meghaladta az éves előirányzatot. A vártnál lényegesen nagyobb hiány elsősorban annak tudható be, hogy a bevételek (főként az adókból származók) mintegy 23 milliárd forinttal maradtak el a prognózistól. A kiadási oldalon nem volt jelentős elmozdulás az előzetes becslésekhez képest: a büdzsé kiadásai összességükben 1,4 milliárd forinttal haladták meg a vártat.
A PM az új adat ismeretében áttekinti az idei makrogazdasági pálya sarokszámait. A tárcánál arra számítanak, hogy a következő hónapokban a gazdasági növekedés gyorsabb lesz a vártnál. Szinte biztosra vehető azonban, hogy – szemben a tárca legutóbbi nyilatkozataival – az idei évre prognosztizált 4,6 százalékos GDP-arányos hiány nem lesz tartható. (Pénzforgalmi szemléletben az első nyolc hónap deficitje a GDP 5,9 százalékára rúg.) Az új adatot megelőző piaci konszenzus szerint az éves hiány 4,9 százalék lesz, a Magyar Nemzeti Bank viszont 5,4 százalékkal kalkulál, s hasonló előrejelzést produkált a világ vezető befektetési bankja, a Merrill Lynch is. Várható, hogy a rossz államháztartási adat megingathatja az eddig stabil és erős forintárfolyamot.
A változatos elemzői előrejelzések mellett arról is megoszlik a szakértők véleménye, hogy hol van az a határ, ahol már a leminősítés fenyegeti az országot. A Standard & Poor’s hitelminősítő mindenesetre kilátásba helyezte a hitelbesorolás rontását arra az esetre, ha „további problémák merülnének fel a költségvetési folyamatokban”. A szakértők között olyan vélemény rajzolódik ki, hogy ha 5 százalék alatt marad az idei hiány, és a jövő évi tervekben is kirajzolódik a fiskális szigor, akkor az ország megúszhatja a leminősítést.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt a hónap közepére ígérte, hogy új makroprognózisokkal áll elő. Van, akik szerint egy 4,9 százalékra történő módosítás pozitív üzenettel járna (tiszta vizet öntene a pohárba). A többség szerint viszont már ez is bizalomvesztést okozna, mivel a nyáron benyújtott – s a lassú deficitcsökkentés miatt eddig is kritizált – konvergenciaprogram hitelességét ásná alá.
