közül kellett miniszterelnököt választaniuk a szocialistáknak. Az elnökség és a frakció ellenkező akarata ellenére az MSZP rendkívüli kongresszusa végül Gyurcsány mellett tette le a voksot. Ezzel a szocialisták a radikális változásra szavaztak a folyamatossággal, illetve az üzletszerű dinamizmusra a bürokratikus igazgatással szemben. A párt történetét ismerve szokatlan választás, ami „nem jöhetett volna létre” az MSZP és a kormány meredek népszerűségvesztése nélkül. A kinevezendő kormányfő a szocialisták utolsó reménye, akivel megakadályozhatják a jobboldal 2006-os (elsöprő) győzelmét.
Gyurcsány Ferenc személyében először lehet Magyarország miniszterelnöke egy fiatal, sikeres nagyvállalkozó. Ebből legalább két dolog következik. Egyrészt a baloldalon is kialakulhat egyfajta sikerkultusz; immár nem csak Orbán Viktor mondhatja el magáról, hogy egészen ifjú korban, tehetsége és céltudatossága révén „országra szóló” eredményeket ért el. Gyurcsány eddig elsősorban az üzleti életben bizonyította rátermettségét, az egyéves sportminiszterség után az igazi politikai próbatétel most következik. Másrészt vélelmezhető, hogy a gazdaság minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a kormány politikájában. A leendő kormányfő elődjeinél jobban beszéli a „piac” nyelvét, stratégiai gondolkodása és pragmatizmusa pedig friss forrás lehet a politika sokszor dagadó mocsarában. Más kérdés, hogy a sikeres kormánypolitikához ez még nem elég, a gazdaság eredményei (ha lesznek) önmagukban nem elegendők a választások megnyeréséhez.
Persze ne feledjük, hogy a gazdaság iránti affinitásnak Medgyessy sem volt híján, ám opportunizmusra hajlamos habitusa őt kisodorta a politika főáramából. Eddig a politika diktált a gazdaságnak. Lehet, hogy most fordul a kocka?
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
