A repülésre alkalmas légtér 2-3 ezer méteres magasságát ma jórészt kisebb, légcsavaros repülőgépek uralják, elsősorban azért, mert a 2-8 személyes gépeket hobbi, esetleg üzleti felhasználók üzemeltetik, s az ő céljaikra tökéletesen megfelel a propelleres technológia. Ezért is meglepő az amerikai Virginia Tech University mérnökeinek fejlesztése, akik most a fentitől gyökeresen eltérő koncepcióval légcsavaros helyett sugárhajtású kisgépet terveztek. Az egyetlen hajtóművel működő Centuria nevű gép a NASA forradalmi légijárművek tervezésére kiírt pályázatán az első díjat nyerte el.
A Centuria modellje. Olcsón szállítana.
A mérnökök szerint itt az ideje, hogy a kisgépek körében is elterjedjenek az olcsóbb sugárhajtású modellek. Elképzelésük szerintük azért helytálló, mert az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen nőtt a kisgépeket igénybe vevők száma. Míg 1960-ban az 5,5 ezer milliárd utaskilométernek csupán 3 százalékát tették meg kisrepülőkkel, 1990-ben ez az arány már 9 százalék volt, 2020-ra pedig 53 ezer milliárd leutazott kilométert várnak a közlekedési szakértők, amelynek egynegyede származik majd a kisgépes utazásokból.
Ehhez természetesen megfelelően alacsony teljesítményű, halkan működő és kevés üzemanyagot fogyasztó légi járművekre van szükség, olyanokra, mint a Centuria. Az egyetlen pilóta által vezetett, négyszemélyes gép így a fejlesztők célkitűzése szerint csupán 3000 méter magasan, legfeljebb 450 kilométeres óránkénti sebességgel haladna, hatótávolsága pedig 1600 kilométer lenne. A gép már egy 250 méter hosszú kifutóról is felemelkedne, a leszálláshoz pedig még ennél is rövidebb pályát igényel. A törzs méretei a mai kisgépekéhez hasonlóak, ebből a kabin hosszúsága nem éri el a 3 métert, szélessége és magassága pedig 1,5 méter lenne. Gyártására azonban egyelőre nem akadt jelentkező.
