Önellátó, a tengervízben lebegő élőlények által hajtott víz alatti járművekről álmodoznak az amerikai Oregon State University kutatói: a tudósok állati és növény plankton felhasználásával készítettek villamos áramot termelő akkumulátort. A telep a benne lévő organizmusokból elégetéssel nyerhető energia mintegy 10 százalékának folyamatos termelésére képes.

Elem lebegő élőlényekből. Szondákat hajthat.
Az egyetem mikrobiológusai a tengerfenéken zajló lebontó folyamatok tanulmányozása közben jöttek rá, hogy a vízből szünet nélkül aláhulló szerves anyag szinte kimeríthetetlen energiaforrás, amelynek hasznosítására mikrobák légiói specializálódtak. Ezek felhasználásával pedig olyan rendszert szerkesztettek, amelyben az anyagcsere-folyamatok végén keletkező energiát sikerült megcsapolniuk. A kutatók egyfajta kőolaj-kezdeményként tekintenek energiaforrásukra, hiszen valószínű, hogy a fekete arany mai készletei a fenékre hulló anyagot évmilliókkal ezelőtt hasznosító, konzerválódott mikrobákból származnak.
A fenéklakó baktériumokból előállított akkumulátor az aljzatra helyezett mérőműszerek, például a haditengerészet által használt, a fenékre telepített földrengés-előrejelző rendszerek, sőt tengeralatti kutatóállomások számára szolgáltathat villamos energiát; hátránya viszont, hogy csak helyhez kötve működik. Ezért is fogtak a kutatók a lebegő élőlények vizsgálatába, amelyekről szintén sikerült bebizonyítaniuk, hogy képesek villamos energia termelésére. Ezek a lebegő közösségek kis mélységekben a fényt is hasznosítják, a sötétebb vízrétegekben viszont a „tengeri havat” vagyis a pelyhek formájában kivált és aláhulló szerves anyagokat, valamint a vízben oldott vegyületeket élik fel. A kutatók szerint az elemek kisebb energiaigényű tengeralatti járművek, mintavételre szolgáló eszközök, vagy felderítő szondák meghajtását tehetik lehetővé, de akár tengeralattjárók kiegészítő áramforrásaként is számításba jöhetnek.
