és a nukleáris biztonságért felel novembertől Kovács László. Ezt a feladatot osztotta a jelenlegi magyar külügyminiszterre az Európai Bizottságban majdani főnöke, José Manuel Durao Barroso. Mi köze van Kovács Lászlónak az energiaügyekhez? Alighanem semmi. Ráadásul az energiapolitika felügyelete nyilván nem is a legfajsúlyosabb brüsszeli tárcák egyike – igaz, nem is jelentéktelen -, de még csak nem is afféle „pénzes” biztosi poszt, amelyek valamelyikének megszerzésében itthon sokan reménykedtek, arról ábrándozva, hogy a leendő magyar biztos két kézzel osztja majd hazafelé az uniós támogatásokat.
Nem tudni, vajon az elmúlt szűk fél évben Brüsszelben számos jó pontot begyűjtő Balázs Péter megőrizhette volna-e az új tagországok által hőn áhított, regionális alapokért felelős bizottsági helyet, ha Medgyessy Péter az „őrhelyén” hagyja őt. Ám a „mi lett volna, ha” kérdéseknek köztudottan nincs sok értelmük. Itthon sikerült annyira összekuszálni az erőviszonyokat a nagyobbik kormánypárton belül, hogy a szocialista pártelnökségtől a külügyminiszteri poszthoz hasonlóan az ősszel szintén megváló Kovács még áldhatja is a sorsot, amiért ilyen elegánsan menekülhet meg az őt fenyegető belpolitikai süllyesztőtől. Innentől pedig Balázs Péternek nem volt esélye arra, hogy a bizottság tagja maradjon. Ez ilyen egyszerű.
Mindazonáltal súlyos tévedés azt hinni, hogy Brüsszelben bukott pártpolitikusként tekintenének Kovács Lászlóra, és ezért kapott volna ilyen „súlytalan” megbízatást. Ellenkezőleg, uniós szemmel Kovács tapasztalt miniszter. Ezért is bízhattak rá egy komoly kihívások előtt álló területet. Európa kőolaj- és földgázellátásának a biztosítása, a stratégiai olajkészletekről való gondoskodás (különösen a mai világpiaci árak mellett), az atomerő-művi biztonság kérdései, nem beszélve a megújuló energiaforrások ügyének előmozdításáról – mind-mind komoly felkészültséget kívánó problémák. Igényelnek továbbá politikai, mi több, diplomáciai rátermettséget is.
Egy „pénzosztogató” poszton egyetlen biztos sem segítheti a saját hazáját, ha ennek csak a gyanúja fölmerülne, a vétkest Európa „kivetné magából”. Márpedig aki a kassza közelében van, azt mindenkinél szigorúbban figyelik a többiek. Magyarország javát azonban nemcsak az szolgálja, ha ideérkezik még néhány százmillió euró, de az is, ha azok, akik Brüsszelben képviselik, meg tudják mutatni, hogy európai ügyekért európai szinten képesek tenni valamit. Az energiapolitika erre Kovács Lászlónak esélyt ad. Magyarország érdeke, hogy éljen is vele.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
