Zseniális képességekkel ruházták fel a tudósok az Algernon névre hallgató egeret Daniel Keyes amerikai író sci-fijében. Algernon átlagos rágcsálóból válik szuperintelligenssé; nyilván ez ihlette meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) kutatóit, hogy a híres „regényhősről” nevezzék el kutatócsoportjukat. Az Algernon-team szakértői, a Multimédia-pedagógiai és Oktatástechnológiai Központ munkatársai viszont a könyvben szereplő fantasztákkal szemben nem az apró rágcsálók agyában akarnak kutakodni: ők az egérnek nevezett számítógépes periféria és a felhasználók személyiségének összefüggéseit keresik.
Hanczár Gergelyt, a projekt vezetőjét a grafológia tudománya ihlette meg, s vezette arra, hogy az egérmozgatás elemzésével foglalkozzon. „Annak ellenére, hogy a bulvárlapokban megjelent íráselemzések gyakran a horoszkóp szintjén állnak, a pszichológiai, fiziológiai és neurológiai alapokon nyugvó grafológia komoly tudomány – védi az írásszakértők renoméját a kutatásvezető -, így felmerülhet, hogy más, hasonlóan jellegzetes kézmozgásnál, például az egér használata közben is jellegzetességeket árulunk el magunkról.” A ma még úttörőnek számító kutatási terület másik ötletadója a finommozgások pszichológiai vizsgálata volt. „Gyakran előfordul, hogy ismerőseinket távolról, a mozgásukról is felismerjük. Ha valaki olyan messze áll, hogy arcának részleteit nem tudjuk kivenni, mozdulatai segíthetnek az azonosításban” – magyarázza a projektvezető.
Az Algernon-csoport kísérleteiben az egérrel a vizsgált személyek célfeladatokat oldanak meg, például egy kört vagy egy betűt kell „lerajzolniuk” a képernyőn. „A mozgásokat a differenciálgeometria és a fizika mozgásleíró módszerei segítségével elemezzük” – avat be a projekt titkaiba Hanczár. Az eddigi kísérletek során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a technológia alkalmas lehet a személyek azonosítására. Innen pedig már csak egy lépés a következtetés, hogy egy megfelelő egérmozgás-rögzítő és -elemző megoldást akár a bűnüldözésben is fel lehetne használni. E területen a módszer legfőbb előnye az, hogy alacsonyak az ellenőrzés költségei és elhanyagolható az ellenőrzötteknek okozott kellemetlenség is.
„Tevékenységünk még részben alapkutatásnak nevezhető” – ismeri el a projekt vezetője, aki szerint egy, a személyazonosításra alkalmas szoftveres keretrendszer kialakítása még évekig is eltarthat. Emellett jogi kérdések is felmerülhetnek a fejlesztés – és később a használat – során: az íráselemzéshez például az érintett személy írásbeli hozzájárulása szükséges, az azonosításhoz elengedhetetlen mozgásminták rögzítése és tárolása így szintén kényes kérdés lehet. „A lehetséges felhasználók emellett vélhetőleg minőségbiztosítási tanúsítványokat is elvárnának a módszerhez, ezek megszerzése szintén néhány évet igénybe vehet” – említ egy újabb nehézséget Hanczár. Az azonosítási módszert elsősorban a pénzintézetek hasznosíthatnák ügyfeleik identifikálásra, de a repülőtársaságok is kiszűrhetnék az internetes jegyvásárlásnál azokat a bűnözőket, akik már szerepelnek az egérmozgás-nyilvántartásban.
Személyiségtükör
Az Algernon-team persze az egérmozgatás egyediségének tanulmányozásakor nem csupán a biometriai alkalmazás lehetőségeit vizsgálja. Azzal is foglalkoznak, hogy a megfigyelt mozgásminták menynyire tükrözik a felhasználó személyiségjegyeit, vagy éppen aktuális pszichés állapotát. „Jelenleg éppen azt elemezzük, hogy a kísérletben részt vevő 250 személy által kitöltött pszichológiai tesztek, valamint egérmozgatásuk között milyen kapcsolat van” – árulja el az új kutatási irányt a projektvezető, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben akár hr-szakértők is alkalmazzák ezt a módszert az állásra jelentkező jelöltek esetében. De a cégek azt is ki tudnák szűrni a mozgásminták segítségével, ha munkatársaik közül valaki másnaposan, vagy más okból munkára alkalmatlan állapotban jelenik meg.
Akadnak azért még megoldatlan kérdések is. Már a kutatások elején kiderült, hogy a golyós egér gördülő alkatrészeinek elmozdulása miatt nem határozhatók meg a finom mozdulatok. A kísérleteket ezért optikai egérrel végezték, amely már a finommozgások mérésére is alkalmas. Ezekkel viszont úgy vizsgálták az egyedi jellemzőket, hogy a tesztek résztvevői mindig ugyanazt az egeret használták. Azt pedig nem lehet tudni, hogy mennyire lennének sikeresek mérések, ha ugyanaz a személy másik egérrel, vagy másfajta eszközzel – touchpaddel esetleg trackballal – irányítaná a kurzort.
A kutatás világújdonságnak számít, a projekt jövője viszont egyelőre bizonytalan. A kutatók 2002-ben nyertek 20 millió forintot az oktatási és az informatikai tárcák közös pályázatán, a további finanszírozás azonban nem megoldott: „Ha decemberig nem leszünk képesek újabb forrásokat bevonni, veszélybe kerülhet a projekt folytatása” – aggódik Hanczár.
