Gazdaság

A számok urai

A kontroller a vállalat jövőjére veti „vigyázó szemét”, bár vétójoga miatt nem feltétlenül népszerű a szervezetben.

Sorban falják föl egy multinacionális céghez szegődött kannibál törzs tagjai a vállalat dolgozóit. A dolog kezdetben, amíg csupán a kontrolling osztály fogyatkozik, senkinek sem tűnik fel, ám egyetlen eltűnt takarító hiánya azonnal szemet szúr. Az efféle viccek azt sugallják, hogy nem egészen világos: mit is csinálnak az olykor élet-halál urainak aposztrofált kontrollerek.


A számok urai 1

BENNFENTES. A válasz az álláshirdetésekből sem derül ki egyértelműen, hiszen a „kontrollert” kereső cégek e munkakör alatt nem egészen ugyanazt értik. Van, ahol költségtervezés és -elemzés, máshol az eredménykimutatás összeállítása és annak elemzése, megint máshol az árazással kapcsolatos elemzések és a rendszeres jelentés szerepel a munkaköri leírásban. A kontrolling fő feladata Milovukovics Györgyi, a Matáv Rt. kontrolling osztályának vezetője szerint az, hogy a számvitel számait lefordítsa olyan nyelvre, amely segít a felső vezetésnek üzletágakat, termékcsoportokat menedzselni. Ebbe beletartozik a tervezés is, hiszen – az előbbihez képest megfordítva – át kell konvertálni a számok nyelvére a stratégiát, operatív terveket kell összeállítani három-, öt- vagy akár tízéves periódusra. „A kontrollingnak nemcsak azt a tényt kell a felső vezetés felé jelezni, ha az előre jelzett útról letér a vállalat, hanem arra is megoldást kell keresnie, hogyan lehetne a megváltozott helyzetet kezelni” – mutat rá Milovukovics.

A kontrolling nyújtotta információkra nemcsak a „legnagyobbaknak” van szüksége. Számos növekedésnek indult kisvállalat életében eljön egy kritikus pillanat, amikor egyre nagyobb piacot kellene ellátnia, ehhez kapacitásait bővítenie, ugyanakkor nem tudja ennek megfelelően előre látni döntéseinek pénzügyi vonzatait. A mérleg és az eredménykimutatás csak a korábbi időszak pénzügyi leképezését adják, a jövőre nézve semmilyen támpontot nem nyújtanak. Szükség van tehát a jövőbeni döntésekhez hathatós támogatást nyújtó, „emészthető” formában megjelenített pénzügyi információkra. Erről gondoskodik a vezetői számvitel, más néven kontrolling. „A kontrolling iránti szükségletet elsősorban a vállalat mérete határozza meg” – mondja Richter Domonkos, a Siemens Nemzeti Vállalat pénzügyi és kontrolling vezetője. Kisebb cégeknél a könyvelő lehet egyben kontroller is, nagyobb vállalatnál azonban a könyvelők már nem látnak rá a cég folyamataira. A kontrollerek bizalmas információkkal dolgoznak, ezért egy független, a vállalat alkalmazásában nem álló könyvelőtől eltérően nem létezhet „független” kontroller.

„A Siemens esetében kitüntetett szerepe van a kontrolling szemléletnek, ezt az általunk ťnégy szem elvnekŤ nevezett döntéshozatali eljárás jól szemlélteti” – mondja Richter. Ennek lényege, hogy minden döntést két ember hoz meg: az egyik termékorientált, a másik pedig kontrolling szempontból hagyja azt jóvá. „A kontrolling területre jellemző, hogy mind nagyobb mennyiségű és részletesebb jelentéseket egyre nagyobb gyakorisággal, ebből fakadóan egyre szűkebb határidőkkel kell elkészíteni” – magyarázza a Siemens kontrolling vezetője. A hónap első hete és utolsó pár napja a havi zárással telik, ennek során készül el az aktuális előrejelzések és a tényadatok összevetése. A cégcsoport mátrix struktúrájú: a földrajzi tagoltság mellett a nemzeti vállalatok egyben ágazati struktúrát is leképeznek, ez utóbbi elemei egyebek mellett az energiatermelés, az orvostechnika, az információs és kommunikációs hálózatok, a mobil kommunikáció. Ebből fakadóan a helyi, nemzeti vállalat egészének érdekeit összhangba kell hozni a konszern egyes divízióinak érdekeivel, ezt a kettősséget nem könnyű érvényesíteni az üzleti célok kitűzése, tervezése és megvalósítása során. A Siemensnél kettős rendszerben kell a riportokat elkészíteni, ebből adódóan a magyarországi ágazatvezető két irányból is kaphat kérdéseket a tervtől való eltérésekkel kapcsolatban – egyrészt a kinti divíziótól az ágazatra vonatkozó adatokkal összefüggésben, másrészt a hazai vállalattól az összvállalati helyzetet illetően. A jelentések készítése mellett egy-két heti rendszerességgel megbeszéléseken tekintik át a projektlistát, az anyavállalattól érkező új iránymutatásokat, csakúgy, mint a főbb folyamatokat. A pénzügy, a számvitel és a kontrolling a Siemens esetében együtt jelenik meg a döntéshozatalban.

A kontrolling és a nők


Elnőiesedés tapasztalható a kontrolleri pálya alsóbb, munkatársi szintjén, a középvezetők körében kiegyenlítődik a férfi–nő arány, a pénzügyi felső vezetésben pedig már csak kevés nőt találunk. Ennek egyik oka lehet, hogy az alsóbb szintű elemző pozíciókban a nőkre jellemző precizitás hangsúlyos, a vállalati ranglétrán felfelé haladva azonban előtérbe kerül a szintetizáló képesség, s ez inkább a férfiak tulajdonsága.
A gyerekszülés miatt kihagyott évek alatt elsősorban az informatikai háttértámogatói rendszer változik meg jelentősen. A matávos Milovukovics Györgyinek szerencséje volt: tanácsadói pozíciójába visszahívták annak ellenére, hogy csaknem három évet hagyott ki. Véleménye szerint fontos, hogy a gyes alatt sem szabad kiesni a szakmából. Ô napi 3–4 órát dolgozott egy kis cégnél hasonló területen, mint ahova visszatért.

„A kontrolling vállalaton belüli szerepét a felső vezetés határozza meg” – húzza alá Milovukovics Györgyi. Miután a kontrollingnak szakmai irányító funkciója, döntéstámogató szerepe van, nem mindig közkedvelt a vállalat többi osztálya szemében. Hiszen ha egy adott osztály által benyújtott javaslat, projekt az előrejelzések szerint nem hozza a megtérülési elvárásokat, akkor a kontrolling nem tehet mást, mint a projekt elvetését „sugallja” a döntéshozóknak, ezt pedig nem lehet népszerűen csinálni. Akad olyan, családi tulajdonban levő cég, ahol a kontrolling olykor a tulajdonossal is összetűzésbe kerül, utóbbi ugyanis érzelmi okokból ragaszkodik olyan, kis mennyiségben fogyó hagyományos termék forgalmazásához, amelyet a „számok urai” nem tartanak rentábilisnak.

AZ IGAZI. Nem mindenki alkalmas arra, hogy a precizitást, ugyanakkor lényeglátást, monotónia-tűrést és konfliktuskezelést is igénylő feladatot ellássa. A kilencvenes évek elején a kontrollerek elsősorban az alapos pénzügyi és számviteli ismerettel rendelkezők közül kerültek ki, ma már kontrollingot a legtöbb gazdasági felsőoktatási intézményben oktatnak. „Az ideális kontroller gazdasági-pénzügyi végzettségű, jól beszél angolul, jó elemző- és szintetizáló képességgel rendelkezik” – sorolja Korpás Zoltán, a Catro személyzeti tanácsadó cég munkatársa. A fejvadász szerint a pénzügyi szakemberek iránt folyamatos és kiegyensúlyozott a kereslet a munkaerőpiacon. Ezáltal ezen a területen a fluktuáció is kisebb, ugyanakkor nagyobb az „átjárhatóság”, mint például a marketing vagy az értékesítés esetében. Tapasztalata szerint kontrolleri pozícióba két, tudatosan végiggondolt út vezet. Az egyik esetben a friss diplomás bekerül egy „multi” környezetbe és először csak elemzéseket, riportokat készít, majd pénzügyi, vagy szakterületi (például marketing, értékesítés) kontrollinggal foglalkozik. A másik forgatókönyv szerint pénzügyi tanácsadó, audit cégnél szerzett tapasztalattal a hátuk mögött „ülnek át” kontrolleri, vagy számviteli, – általában már középvezetői – székbe az egykori tanácsadók. Innen pedig a következő lépcső a pénzügyi felső vezetői pozíció, amelyhez azonban a kontrollerin kívül könyvelői tapasztalatra is szükség van. „A számviteles azt látja, hogy mennyi van, a kontroller pedig azt, merre haladunk – jegyzi meg a Catro tanácsadója –, márpedig stratégiai szempontból az utóbbi a lényeges.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik