Bolygónk felszínének kétharmadát víz borítja, és bizonyos, hogy e vegyület nélkül nem jöhetett volna létre az élet a Földön. A mai napig nem ismert azonban, honnan is származik pontosan a földi víz. Egyesek szerint a planétánkat alkotó kőzetekből szabadult ki, míg mások inkább a világűrt jelölik meg forrásaként. A kérdésre az európai Rosetta üstökös-szonda adhatja meg a választ: a leszállóegységében elhelyezett miniatűr izotóplaboratórium a kozmoszban keringő üstökösök víztartalmát vizsgálva állapítaná meg, honnan is származik a földi víz.
A Rosetta Philea nevű felderítőegysége a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínére száll le, ahonnan mintákat gyűjt majd az égi vándor anyagából. Ezek izotópjait elemezve kiderül, vajon az üstökös jéganyagának összetétele megegyezik-e a földi óceánokéval. Ha igen, a víz jó eséllyel e több száz kilométer kiterjedésű fagyott vízből ered. Ha a Philea viszont most azt mutatná meg, hogy mégsem ez a helyzet, akkor az üstökösök születéséről tudhatnánk meg többet. Ez ugyanis azt a lehetőséget vetné fel, hogy azok nem a Naprendszerben keletkeztek, hanem jóval távolabb, és csak később fogta be őket a Nap gravitációja. A földi víz jelenléte ebben az esetben még mindig magyarázható a vulkáni tevékenységgel – ami abban segíthetett, hogy a kőzetekből kiszabadulhasson az éltetővé vált vegyület -, illetve a kisbolygókkal, amelyek szintén szép számmal csapódtak be a Föld felszínére az elmúlt évmilliárdok során. A Linear nevű égi vándor földi eszközökkel végzett megfigyelései mindenesetre a víz üstökös-eredetét sejtetik: ebben az égitestben ugyanis a két izotóp-koktél meglehetősen hasonlónak bizonyult.
A rosetta leszálló-egysége, a philea. Jégmintát gyűjt az üstökösről.
