Kemény feltételekkel látott neki a kormány a jövő évi költségvetés összerakásának. Legalább is ez derül ki abból a tervezési köriratból, amellyel a PM a tárcák fejezeti költségvetéseinek összeállítását segíti, s amely az idén először volt olvasható hivatalosan is az interneten. Az uniós elvárások és számítási mód, az ESA ‘95 szerinti 0,5 százalékpontos hiánycsökkentés ugyanis a hagyományos, pénzforgalmi szemléletű statisztikák alapján a deficit 2 százalékpontos mérséklését jelenti.
Az idén, az uniós elszámolási rendre való áttéréssel, automatikusan több mint 1 százalékponttal csökken a GDP-arányos államháztartási hiány, amely azonban a régi statisztikai rend alapján még nagyobb is lesz, mint a tavalyi. Jövőre ráadásul a PM az adó- és adójellegű bevételek mérséklését tervezi – az egyenleg javítása tehát a folyó kiadások megvágásával történhet. Ennek megfelelően a működési és a bérkeretek az ideihez képest is 5 százalékkal soványabbnak ígérkeznek, s a minisztériumoknak 5 százalékkal kisebb támogatási előirányzattal kell számolniuk.
A PM nem írja elő, hogy az intézmények hány százalékos elbocsátást hajtsanak végre: a vezetőkre bízza, hogy a csökkentett összegekből is kigazdálkodják-e a működtetéshez szükséges pénzt. Ugyanakkor a fejezeti kezelésű előirányzatokat koncentrálják: a tárcák mintegy 800 milliárd forintos alapból pályázhatják meg közfeladataik, a központi beruházások anyagi forrásait. Jövőre a minisztériumoknak vissza kell fizetniük minden fel nem használt forintot. Komoly terhet ró az intézményekre az is, hogy a körirat a díjazásos szolgáltatások, illetve térítési díjak esetében elvárásként fogalmazza meg, hogy díjemeléssel érjék el a költségeknek megfelelő bevételeket. A bevételeket ráadásul annak figyelembe vételével kell megtervezni, hogy az azok meghatározott körét érintő, eddigi 5 százalékos befizetési kötelezettség várhatóan a 2-3-szorosára emelkedik majd.
