Egy internetes fórumon nemrég panaszosan fakadt ki egy kis könyvkiadó vezetője: „Hónapokon keresztül nekem kellett telefonálnom szinte naponta, és könyörögnöm a pénzemért… Soha nem utaltak, és soha nem hívtak vissza”. Félmillió forintos kinnlevőségét próbálta február óta hiába behajtani a Magyar Könyvklub (MKK) Rt.-től. A fórumon – az anonimitást megtartva – több kiadóvállalat is hasonló tapasztalatokról számolt be, alátámasztva azt a könyves szakmában egyre inkább terjedő szóbeszédet, hogy az MKK súlyos likviditási zavarokkal küzd. Sok könyvkiadó, attól tartva, hogy a bizományba átadott könyvek ellenértékét egyáltalán nem, vagy legalábbis belátható időn belül nem fogja megkapni, leállította, illetve a tartozás kiegyenlítéséhez kötötte az MKK felé irányuló szállításait, csak tetézve ezzel annak gondjait. A „pánikhangulat” azonban érthető, hiszen a társaság évi 4-5 milliárd forintos forgalmával meghatározó szereplője a piacnak, és a szoros egymásra utaltság miatt sokan a pénzügyi problémák tovagyűrűzésétől tartanak. 
Könyvheti kínálatdömping. A Magyar Könyvklub boltjai manapság alig jutnak áruhoz.
GYENGÜLŐ LÁBAK. „Tény, hogy az MKK-nak vannak lejárt számlái, de már nagyságrendekkel kevesebb, mint például három hónappal ezelőtt” – állítja Hegedűs István, a cég egyik tulajdonosa, aki augusztus végére ígéri, hogy a kifizetetlen számlák rendezése felgyorsul. Nem tudni pontosan, hogy a cég összes adóssága jelenleg mekkora, korábbi sajtóértesülések 800 millió forintot emlegettek, de a Figyelőnek egy, az MKK helyzetét jól ismerő szakember elmondta: becslése szerint tavaly év végén az összeg még 1,5 milliárd körül lehetett. A 2003-as évet 4,2 milliárd forint bevétellel zárta az MKK, így az adósság nem tűnik kezelhetetlen mértékűnek. Sokak szerint aggodalomra nem is ez ad okot, hanem az egykor szebb napokat látott társaság folyamatos térvesztése. A könyvklubot a Bertelsmann médiaóriás német mintára 1992-ben indította el Magyarországon, de a veszteséges működés miatt hat évvel később eladni kényszerült. A németeknek annak ellenére nem jött be az üzlet, hogy 1996-ban a Kossuth Nyomdától megvásárolták az Officina Nova kiadót a saját kiadású könyvek miatt.
Az MKK-t átvevő – a Student Kft.-n keresztül 68 százalékban Hegedűs kezében lévő – Budapesti Piac Rt. a Saxum Kft. megszerzésével a könyv nagykereskedelemben, a Bibliofil vidéki könyvesbolthálózat megvételével pedig a kiskereskedelemben is erős állásokat épített ki. Ezzel az egyetlen olyan magyar cég lett, amely a könyves szakma minden szegmensében képviseli magát. Hiába állt azonban sok lábon, azok szinte mindegyike gyengülni kezdett. A Bertelsmann például sok értékes kiadvány kiadói jogát vette meg, az MKK azonban folyamatosan leépítette, részben eladta ezeket, amikor a likviditási problémák jelei mutatkoztak, és például már a nyomdaköltséget is egyre nehezebben tudták kifizetni. A nagykereskedelem is veszteséget termelt, a tevékenységet megszüntették, és a Sunbooks Kft.-hez helyezték ki. Információink szerint a „fénykorban” közel 500 ezer klubtagja volt a cégnek, illetve ennyi címre küldték ki azokat az újságokat, amiből a klubtagság megtartása érdekében vásárolni kellett a tagoknak (az aktív tagok száma állandóan változó, hiszen nem mindenki vásárol mindig). Informátorunk úgy tudja, a klubrendszer agonizál, csak néhány tízezer aktív taggal rendelkezik, ám Hegedűs István közlése szerint ma is 200 ezren vásárolnak rendszeresen. 
APADÓ HÁLÓZAT. A szakma a bolthálózat „bedőlése” miatt tart leginkább a cégtől. A boltok ugyanis alig jutnak áruhoz, mert a kiadók pénzüket féltve csak nehezen, időről időre adnak át bizományba könyveikből. Eközben a Pécsi Direkt Kft. (PD) egyre nagyobb sikerrel futtatja fel Alexandra márkanevű hálózatát, piaci részesedést rabolva az MKK-tól. „Pont az a problémánk, hogy nagyon magas a készletállományunk. Ennek eladásával rendeződhet az anyagi helyzetünk” – állítja ezzel szöges ellentétben Hegedűs István. A ki nem fizetett számlák mindenesetre oda vezettek, hogy több kiadó felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen. Az MKK pénzügyi helyzete szempontjából a legnagyobb forgalmat lebonyolító PD kezdeményezése volt a legveszélyesebb lépés, ezt azonban nemrég sikerült elhárítani. A könyvklub ugyanis néhány boltját a készlettel együtt átadta a PD-nek, ezzel kiváltotta a tartozását. Hasonló konstrukcióban, „három boltnyi” áruval sikerült kielégíteni a Líra és Lant Rt., valamint a Lapics Kft. követeléseit is. Így azonban fogyatkozik az egykor közel 50 boltból álló, országos MKK hálózat. Ráadásul, mivel ezek jelentős része önkormányzati bérlemény, az előprivatizációs törvény értelmében a helyhatóságoknak ezeket hamarosan nyílt versenyben kell majd eladniuk. Félő, hogy a könyvnél nagyobb hasznot hozó vállalkozásokkal, például éttermekkel vagy más kereskedelmi boltokkal az MKK nem tudja felvenni a versenyt, és elveszti néhány meglehetősen jó helyen lévő ingatlanját. Információink szerint emiatt legalább húsz könyvesbolt sorsa kérdéses.
Az MKK nemrég tőkebevonással is megpróbált enyhíteni gondjain. A svájci V&R Holding AG 500 millió forintért 49 százalékos részesedést vásárolt a cégben (50 százalék maradt a Budapesti Piacnál, egy százalék pedig Hegedűs Istvánnál), az összegből eddig 350 millió érkezett meg, a maradékot pedig az év második felére ígérik. A Figyelő úgy tudja, hogy ennek az összegnek a nagy része az MKK banki hiteleinek törlesztésére ment el, vagyis csak kis részben segíthette a cég fennmaradása szempontjából elengedhetetlen szerkezeti átalakítást.
