Fogadóórán kívül

Milyen engedélyeket kell beszereznünk, ha pékséget akarunk nyitni? Amerika egyik legnagyobb államában az érdeklődőknek egy lépést se kell tenniük, ha választ akarnak kapni erre a kérdésre, illetve el szeretnék indítani az engedélyeztetést. New York állam honlapján ugyanis – tevékenység, üzemméret és jogi forma szerint differenciáltan – kikereshetők a szükséges engedélyek, s a vállalkozók online ki is tölthetik a nyomtatványokat. Minderről a múlt hónapban, amerikai útja során Medgyessy Péter személyesen is meggyőződhetett, amikor az IBM elektronikus kormányzati bemutatótermében tett látogatást.

Adótrükkök Király László György APEH-elnök bemutatja a speciális csipkártyát, amely a legnagyobb 3 ezer adózót segíti. Az állami elektronikus szolgáltatások közül mindenütt az adóhivatalok által nyújtottakat veszik leggyakrabban igénybe – mutat rá az adózás elektronizálásának fontosságára Futó Iván, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) informatikai elnökhelyettese. Az APEH már 1997 óta rendelkezik honlappal, amely információt nyújt az adózók számára. Lehetőség van adóbevallások, illetve adatszolgáltató űrlapok elkészítését támogató szoftverek letöltésére is. Üzenetek küldhetők továbbá az APEH ügyfélszolgálatának, amely ugyancsak e-mailben reagál (ezek a válaszok azonban egyelőre nem tekinthetők hivatalos állásfoglalásnak). A 3 ezer legnagyobb adózó pedig már kötelezően elektronikusan teljesíti bevallásait és adatszolgáltatását. Az elkövetkező egy évben a Budapesti és Pest Megyei Kiemelt Adózók Igazgatóságának ügyfelei számára teljes körűen elektronizált lesz az ügyintézés, így az APEH elektronikusan aláírt dokumentumai bizonyító erejű okiratnak minősülnek. Lehetőség nyílik minden adózó számára az adóigazolások elektronikus kiállítására is, ha az ügyfél ezt kéri. A vállalkozásoktól és az egyéni vállalkozóktól 2005 januárjától – várhatóan a kormányzati ügyfélkapun keresztül – az APEH elektronikusan fogadja majd a bizonylatokat. A magánszemélyek számára is egyszerűbbé válik az élet. Akik a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek, kérhetik, hogy személyi jövedelemadójukat az APEH állapítsa meg. Megfelelő azonosítás után az ügyfél az adóhivatal szerveréről letöltheti és interneten egyeztetheti a hivatal által kitöltött bevallást. Két-három éven belül tervezik a tudásbázison alapuló szakértői rendszerek kiépítését, ahol a kérdező egy kényelmes felhasználói felületen keresztül, interaktív módon teheti fel kérdéseit: ez jelentősen csökkentené az ügyfélszolgálat terhelését. A digitálisan aláírt levelek segítségével pedig elektronikus üzenetben tudna hiteles állásfoglalásokat nyújtani az adóhatóság.

JAVASLAT ÉS FELKÉSZÜLÉS. A beiktatott program, amely meggyőzően demonstrálta, hogy az internetes ügyintézés mennyivel könnyítheti meg – egyebek mellett – a kisvállalkozók életét, nem volt véletlenszerű, „időkitöltő” jellegű. A magyar e-kormányzás is „ugrani készül”. Az eEurope 2005 akcióterv keretében a tervek szerint jövő júliusban lép hatályba a közigazgatási eljárásról szóló új törvény. „Ez minőségi változást hoz az elektronikus ügyintézés terén” – ígéri a Figyelőnek Baja Ferenc politikai államtitkár, az Elektronikus Kormányzat Központot (EKK) vezető kormánymegbízott. Míg eddig ahhoz kellett engedély, hogy elektronizálják az ügyvitelt, a jövőben ez lesz a kötelező, s csak jogszabály adhat ez alól felmentést.

A gyors megvalósításra vonatkozó igény egyértelmű. Senki nem vitatja, hogy az elektronikus ügyintézés szélesebb körű bevezetése forintosítható előnyökkel jár a közigazgatásban, még ha ennek nincsenek is olyan pontos mérőszámai, mint az üzleti életben. „Az e-kormányzati megoldások mellett szóló legfontosabb érv az idő- és költségmegtakarítás” – véli Subert Péter, az IBM Magyarországi Kft. kormányzati üzletágának képviselője. Példaként Dániát említi, ahol online úton az ügyintézés átlagos ideje néhány napra csökkent a hagyományos eljárások átlagosan egy hónapos időtartamával szemben. Az egyszerűbb, gyorsabb hivatali ügyintézés könnyebbé teszi az emberek életét, vonzóbb környezetet teremt a beruházók számára, s az e-government az információtechnológiai szektorban is fellendülést hozhat. „Az elektronizálás a demokrácia minőségének javítására is óriási lehetőséget ad, ugyanis gyors és közvetlen kapcsolatot lehet kiépíteni az állampolgárokkal” – egészíti ki a fentieket Baja Ferenc. Az állampolgárok véleményének visszacsatolására hatékony és olcsó módszer lehet például az informális elektronikus szavazás.

KÖLTSÉGEK ÉS HASZNOK. A közigazgatás és a nagy informatikai cégek érdekei tehát egybeesnek: előbbiek hatékonyságot, utóbbiak megrendeléseket remélnek. A nagyszabású elképzelések mellé azonban egyelőre nem társíthatók konkrét összegek – igaz, egy-egy e-kormányzati projekt megvalósításának költsége és időtartama a feladatoktól függően rendkívül változó.

 „Ez a tétel nehezen fejezhető ki, akár még egy összegtartomány megjelölésével is” – mutat rá a költség-haszon elemzés nehézségeire Kállay Kristóf, a Sun Microsytems Kft. államigazgatási üzletágának igazgatója. Ugyanakkor az elmondható, hogy minél inkább teljes körű és integrált egy rendszer, annál nagyobb mértékben lehet képes javítani a kormányzati munka hatékonyságát, ugyanakkor a teljeskörűség és integráltság nyilvánvalóan magasabb beruházási költségeket is feltételez.

Baja Ferenc szerint az elektronizálás a demokrácia minőségének javítására is lehetőséget ad. Földhivatali rengések Immár az összes tulajdoni lap adatai számítógépre kerültek az ingatlan-nyilvántartás területén; 2000 júniusa óta a Takaros (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) nevű szisztéma teszi lehetővé az ország körzeti földhivatalaiban, hogy az adatok karbantartását és az ügyiratkezelést számítógéppel végezzék. Elkészült a földhivatalokat összekötő Takarnet hálózat is. Apagyi Géza, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi és térképészeti főosztályának vezetője szerint a rendszer egyrészt biztosítja a földügyi szakág hivatalainak számítógépes összekapcsolását, másrészt – 2003 áprilisa óta – lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók (regisztrált fizető felhasználók) számára is. Az ország bármely körzeti földhivatalában 2002. június 10-e óta igényelhető tulajdonilap-másolat az ország bármely ingatlanáról. A Takarnet rendszer honlapján (www.takarnet.hu) a működéssel kapcsolatos részletes adatokon kívül tájékoztató jellegű információk is találhatóak, mint például a földhivatalok ügyfélfogadási rendje, címe és elérhetősége, területi illetősége. Kiderül az is, hogyan kell a különböző ügyeket intézni a földhivatalokban, továbbá, hogy kik csatlakozhatnak és miként a Takarnet rendszerhez. A „lakásmaffia” típusú ügyek egy részének megelőzését szolgálja az a kidolgozás alatt álló értesítési rendszer, amely az azt igénylő érdekeltek részére elektronikus üzenetet (sms-t, e-mailt) küld, ha a földhivatalba az adott ingatlant érintő kérelem érkezik. Ez a megoldás ahhoz lenne hasonló, mint amit a bankok is üzemeltetnek az előfizető számlatulajdonosok felé, a számlájukon végrehajtott pénzmozgások követésére. A párhuzamosan, 1995-ben elindult Nemzeti Kataszteri Program keretében 2005 végére elkészül az ország valamennyi településének külterületi vektoros digitális térképe, valamint tovább folyik, és 2007 év végén be is fejeződik a belterületi digitális térképek készítése. A projekt forrása egy 9,8 milliárd forintos, államilag garantált bankhitel.

A projektek időtartama azok bonyolultságától függ, de mindenképpen hónapokban, esetleg évben is mérhető periódusról van szó. Ugyanakkor kész szoftverek alkalmazása, létező megoldások adaptálása lehetőséget nyújt a projektek gyorsabb és olcsóbb megvalósítására.

Az ügyintézéssel kapcsolatos költségek csökkenése viszont Kállay Kristóf szerint direkt és indirekt módon is kalkulálható. A direkt költségek esetében egyszerűbb a helyzet: meg kell vizsgálni, hogy egy-egy beadvány, kérelem kézi feldolgozása mennyi időt vesz igénybe (beleértve az irattári, postázó és hasonló feladatokat), azt meg kell szorozni az adott feladat elvégzésével megbízott ügyintéző munkadíjával, ami kiad egy pénzben kifejezhető összeget.

Ha ezt összevetjük egy elektronikus ügyintézési rendszer, meghatározott időszakra vetített teljes birtoklási költségével, kiszámolható, hogy mekkora megtakarítás érhető el az ilyen rendszerek bevezetésével. Az indirekt haszon már nehezebben kimutatható, de az ésszerűség azt mondatja, hogy ha az aktív korú állampolgár az amúgy munkaidőben nyitva tartó hivatalokban éppen az ügyeit intézi, akkor azt szükségképpen a munkavégzés kárára teszi, vagyis a hatékonysága romlik.

HANGSÚLY A TARTALMON. Az információszolgáltatással foglalkozók mindenesetre már türelmetlenül várják a kormányzati elképzelések megvalósulását. Természetesen az internet-hozzáférés és az ezt biztosító eszközök árának csökkenése számottevően bővítheti az e-government felhasználók körét, de önmagában ettől még nem várható előrelépés.

„Az internetes hozzáférések számának növelése, amelyet az elmúlt időszakban kulcsterületként kezelt az informatikai kormányzat, nem hoz automatikusan sem mennyiségi, sem minőségi változást a világháló használatában” – véli Kállay Kristóf. Megfelelő tartalmakra, szolgáltatásokra is szükség van annak érdekében, hogy a felhasználó valamilyen, számára konkrét előnyhöz jusson; ilyen lehet az elektronikus ügyintézés is.

Az e-kormányzat esetében ráadásul nem elég a szolgáltatások kiépítése, hangsúlyt kell fordítani arra, hogy az állampolgárokkal megismertessék a lehetőségeket, s számukra felhasználói támogatást, oktatást nyújtsanak. A fejlődéshez szükséges intézkedésekkel kapcsolatban Kállay kiemelte: „Az elektronikus kormányzás feltételeiről beszélve alapvetően informatikai rendszerek meglétéről van szó: nyilvánvaló, hogy e téren nagyot kell előrelépnünk.” Szlovákiában 2002-ről 2003-ra az internetezők 14 százalékáról 20 százalékra nőtt az e-közigazgatásba bekapcsolódók aránya, pusztán annak köszönhetően, hogy bővült az ottani kormányzat e-ügyintézési kínálata. A tervek megvalósítása kapcsán a kormánymegbízott óvatosan fogalmaz. „A bevezetés okozhat szervezési és informatikai gondokat; nem mondhatjuk, hogy a magyar közigazgatás erre teljes mértékben fel van készülve” – veti össze a terveket a realitással Baja Ferenc.

A törvény jövő júliusi hatálybalépéséig azonban szerinte feszített munkával a hivatalok többsége eleget tud majd tenni az elvárásoknak. A felhasználók számára is érzékelhető előrelépést mindenesetre inkább a jövő év végétől ígér az államtitkár.

Az elképzelések között szerepel magántőke bevonása is egyfajta public-private-partnership (PPP) keretében. A mobilszolgáltatók például – a piac telítődésével – egyre inkább a szolgáltatások terén próbálják megnyerni a fogyasztókat, így elvben meggyőzhetők arról, hogy mobil elektronikus aláírást biztosítsanak a közigazgatási eljárásokhoz. Az adatkezeléssel kapcsolatban Baja Ferenc szerint értelmes kompromisszumot próbáltak találni a biztonság és a gyakorlati alkalmazhatóság között. Ennek jó példája az úgynevezett „ügyfélkapu” intézménye: itt a megfelelő szintű elektronikus aláírással nem rendelkező felhasználók kódokkal igazolhatják azonosságukat a rendszerben. „Megpróbáljuk először azokat az ügyeket elektronizálni, amelyek kevésbé érzékeny adatokat tartalmaznak: ha ezek jól működnek, az emberek bizalma is megnő” – vázolja a stratégiát az EKK vezetője.

Élenjárók Dániában a lakosság 63 százaléka vett igénybe az elmúlt évben valamilyen e-kormányzati szolgáltatást, 39 százalékuk pedig havi rendszerességgel az internetet használja hivatalba járás helyett. Az ország a nemzetközi felmérések szerint a világon az első helyen áll az elektronikus közigazgatás terén. Az Európai Bizottság kormányközi adatcseréért felelős hivatala szerint ez elsősorban a legfontosabb interaktív szolgáltatások elektronizálásának köszönhető. Népszerű például az az egészségügyi portál, ahol a betegek saját adataikba online nyerhetnek betekintést. Természetesen a vezető hely ellenére vannak még feladatok: elsősorban a különböző rendszerek integrációja. Az elvárások szerint az állampolgároknak csak egyszer kell megadniuk az ügyeikhez szükséges adatokat, így fontos a hivatalok közötti hatékony kommunikáció kiépítése. Ezt egy nyílt szabványú leíró nyelv használatával, az XML-lel tervezik megoldani. Emellett tovább folynak a fejlesztések: tavaly szeptember elsejétől, az eDaynek elkeresztelt naptól, minden – adatvédelmi szempontból nem érzékeny – kormányzati belső kommunikációt elektronikusan bonyolítanak le: ezzel évi 25 millió eurót szeretnének megtakarítani. A tervek szerint jövő februártól, az eDay 2-től kezdve a digitális aláírások segítségével minden kormányközi kommunikációt és az ügyfelekkel folytatott adatcsere túlnyomó részét is elektronikusan folytatják majd. Számos olyan kezdeményezés létezik, amely az állampolgárok számára próbálja még vonzóbbá tenni az e-ügyintézést. A „Top of the Web” program keretében például minden közintézmény honlapját értékelik a felhasználók szempontjából. A hatékony ügyintézést segíti, hogy minden dán állampolgár ingyenesen igényelhet digitális aláírást. „Az e-kormányzati fejlesztéseket később megkezdő országok számára előny, hogy a korábban lépők tapasztalataira támaszkodva könnyebben választhatnak megfelelő architektúrát” – véli Jeannette Nielsen, a dán információtechnológiai és telekommunikációs ügynökség IT-stratégiai főosztályának vezetője. Ő azt tanácsolja a csatlakozó országoknak, hogy hasonló projekteknél egyaránt fordítsanak figyelmet a jogi, szervezési és informatikai megoldásokra. „A legfontosabb azonban az, hogy megközelítésünk szolgáltatásközpontú legyen” – utal Jeanette Nielsen arra, hogy a közigazgatásban, akárcsak a kereskedelemben, a „vevőnek” kell az első helyen állnia.