Nehéz órákat élt át a múlt hét közepén az első számú orosz kereskedelmi bank, a magánkézben lévő Alfa Bank. Hiába hangoztatta, hogy elegendő készpénz áll a rendelkezésére minden igény kielégítéséhez, így is csak nagy nehezen tudta csillapítani az újabb – az oroszországi pénzügyi szektor 1998. augusztusi összeomlásához hasonló – bankválságtól tartó betétesek rohamát.
Csakhogy valóban nincs válsághelyzet. Az Alfa Bank minden jel szerint sértetlenül át is vészeli a kínos napokat. Egy „áldozat” azonban mégis van, nevezetesen a mintegy 1400 oroszországi pénzintézet sorában a 22. helyen álló Guta Bank. A közepes méretű magánpénzintézet a múlt kedden függesztette fel a kifizetéseket, miután egyedül júniusban 345 millió dollárnyi összeget vontak ki belőle a betétesek. Másnap pedig már el is dőlt a sorsa: heteken belül felvásárolja az ország második legnagyobb kereskedelmi bankja, a Vnyestorgbank. Ez utóbbi állami kézben van, azaz a bajba került pénzintézetet tulajdonképpen államosítják. Az ügylet további érdekessége, hogy a Guta Bank előzőleg hiába folyamodott egy 400 millió dolláros hitelért éppen a Vnyestorgbankhoz, az elutasította a kérést, majd ugyanígy tett a központi bank is. Most viszont éppen a jegybank hitelezi meg a vevőnek az akvizíciót.
Ráadásul éppen a jegybank az, amely valójában az elindítója volt a múlt héten tetőző legújabb oroszországi bankpániknak. Pénzmosás vádjával még májusban visszavonta a Szodbiznyeszbank működési engedélyét, és ezzel – pontosabban az ügylet rendkívül rossz kommunikálásával – elindította a lavinát. Kis pénzintézetek százaiból kezdték el azonnal „menekíteni” a pénzüket a betétesek, ami azonban egészen a Guta Bank megbicsaklásáig nem okozott gondot, az viszont már azt sugallta, hogy a közepes és nagy bankok is fizetésképtelenné válhatnak.
Valódi fundamentális okai tehát nincsenek a válságnak. Sőt, még ha lennének is, a helyi bankszektor csak szerény mértékben hitelezője az orosz üzleti életnek, így a gondjai valószínűleg amúgy sem gyűrűznének tovább az olajbevételeknek köszönhetően stabil gazdaság más ágazataiba. Ráadásul a központi bank is felére – 7,0-ről 3,5 százalékra – faragta le a betétekkel szemben megkövetelt kereskedelmi banki kötelező tartalékot, így növelve a bankok likviditását. A duma pedig elfogadta a tavaly februárban megszavazott betétbiztosítási törvénynek azt a módosítását, amelynek értelmében az állam 100 ezer rubelig (3350 dollár) a biztosítással nem rendelkező bankoknál is garantálja csőd esetén a betétesek pénzét. A módosítás visszamenőleges hatályú, azaz már a Szodbiznyeszbank ügyfeleire is vonatkozik.
