Házi feladatok

Kíváncsiságból próbálta ki a távmunkás létet Vargáné Mincza Gabriella, a Matáv Rt. oktatási programmenedzsere. Érdekelte, hogyan lehet egy nagyvállalatnál úgy dolgozni, mintha „egyéni vállalkozó” lenne az ember. „Nem bántam meg, sőt bizonyos típusú feladatokat, mint például a szerződések előkészítését, beadandó nyomtatványok elkészítését vagy az információgyűjtést hatékonyabban tudom otthon elvégezni, nem szakítanak meg a telefoncsörgések, és kevesebb külső inger ér” – számol be tapasztalatairól. A hatékonyság egyik titka persze, hogy meg kell tervezni az otthoni munkavégzést: mindennek kéznél kell lennie a feladatok elvégzéséhez. Az elégedett távmunkás úgy érzi, azóta a „családmenedzselési” feladatokkal is könnyebben megbirkózik.

A munkahelytől távol, számítógép, internet és telefon segítségével végzett távmunka hozadéka az egyén számára a családdal tölthető több idő, a rugalmasabb, kényelmesebb munkavégzés, a közlekedési idők kiküszöbölése, míg a vállalatok a csökkenő rezsiköltségekből és a zavaró körülmények híján megugró hatékonyságból profitálhatnak. A módszer olyan csoportoknak is hozzáférést jelent a munkaerőpiacra (kismamák, mozgáskorlátozottak, távoli településen élők), akik egy hagyományos munkahelyre nem tudnának bejárni.

Mindez ideálisnak tűnik, nálunk azonban még mindig kuriózumnak számít ez a modell. A magyarországi távmunkásoknak az összes foglalkoztatotthoz viszonyított arányáról eltérő adatok láttak napvilágot, de a 0,4-től 2,6 százalékig terjedő becslések alapján mindenképpen lényegesen elmaradunk e téren a nyugat-európai 13 százalékos átlagtól, ahol az ily módon foglalkoztatottak száma ráadásul évente 20-30 százalékkal emelkedik.

MEGTÉRÜLÉS. Pedig a távmunka bevezetése akár 30-50 százalékkal is emelheti a cégek hatékonyságát – állítja a PricewaterhouseCoopers tanácsadócégnek a távmunka össztársadalmi vonatkozásairól szóló tanulmánya. A vizsgálat szerint a vállalattól távol történő feladatvégzés által igényelt beruházások ma már Magyarországon is 6-24 hónap alatt megtérülhetnek. Számításaik alapján egy távmunkahely létrehozási költsége körülbelül 2 millió forint, ám ezáltal akár évi 3,6 millió forintot is megtakaríthat a vállalat az utazási és irodaköltségek csökkenése, illetve a megnövekedett hatékonyság révén. A hagyományostól eltérő munkavégzés azonban csak körültekintő felmérések után vezethető be. A vezetők egy része ugyanis zavarba jön, ha beosztottai nincsenek „a szeme előtt”, s nem is minden alkalmazott képes kontroll nélkül, önállóan tevékenykedni.

Rásegítés A távmunka hazai terjesztését célozza a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázata, amelyet a hét elején írtak ki. A Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ a minimálbérnek megfelelő összeget fizet járulékterheivel együtt fél évig fejenként azoknak a munkaadóknak, amelyek „távállást” hoznak létre, vagy a közszférában hagyományos posztot alakítanak át korszerű távmunkahellyé. A szaktárca azzal számol, hogy a pályázat révén még az idén 1100 új távmunkahelyet létesítenek országszerte

Mindezen előnyöket és intelmeket figyelembe véve a Matáv Rt. célul tűzte ki, hogy példát mutatva segít a távmunka elterjesztésében. „A cégeknek fel kell ismerniük ennek a foglalkoztatási formának az előnyeit, és merniük kell alkalmazni a modellt” – véli Kugler Kinga, a társaság emberi erőforrás szolgáltató központjának vezetője. A Matáv 1999 óta vizsgálja a távmunka meghonosításának kérdését, 2001 májusában alkalmazták az első távmunkásokat. A foglalkoztatottak hetente két napot töltenek otthon, és mára már nem csak a szellemi munkát végezhetik ilyen formában, hanem néhány egyéb tevékenységet, például a nyilvántartást és a hibaelhárítást is. Kugler Kinga szerint az a legfontosabb, hogy az alkalmazottakban tudatosítsák: nem leépítésről van szó, inkább jutalomnak fogható fel a távmunka, hiszen önkéntes alapon működik, és a vállalat mindegy egyes távmunkásnál befektetést hajt végre.

A vezetőket is meg kellett tanítani, hogy ha beosztottjuk ki is esik a látótérből, miként tudják felügyelni és ellenőrizni a munkáját. Ezt szolgálja a teljesítményértékelés, amelyben évente kétszer elektronikusan támogatott rendszerrel mérik fel a dolgozók eredményességét, illetve havi-kéthavi rendszerességű értékelő lapokat alkalmaznak. A felettesek nem a jelenlét, csakis a teljesítmény alapján értékelhetik alkalmazottaikat, és ennek fényében határozhatják meg előrejutási lehetőségüket. A vezetők kételyeinek eloszlatására ez a leghatékonyabb módszer.

TÁVKONTROLL. Kobrehel Attila, az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó Negral Kft. távmunka divíziójának vezetője is úgy gondolja, a magyar főnökök szeretnek „basáskodni” alkalmazottaik felett, ezért nem szívesen engedik ki őket a felügyeletük alól. A Negral alkalmazottai öt éve dolgoznak távmunkában, s efféle közvetítést, illetve tanácsadást is nyújt a cég. A jelentkezők több szűrőn esnek át, mielőtt munkába állhatnak, és a további teljesítményüket is szigorú elvárások szerint tartják számon. A feladatok elvégzését elektronikus úton ellenőrzik, és hasonló módon határozzák meg a további teendőket is.

A 100 százalékos távmunka csak speciális területeken alkalmazható, mint az IT szektor és a könyvelés. Ha az egyén csak heti egy-két napot tölt a vállalattól távol, akkor az alkalmazható foglalkozások köre kitágul, s ez a távmunka egyik veszélyét, a kollektívából való kirekesztődést, elszigetelődést is orvosolja. (Igaz, ekkor viszont a cég kevésbé tud spórolni az irodában felszabaduló helyekkel.) Kobrehel Attila szerint Magyarországon a viszonylag olcsó munkaerő okán hamarosan terjedni fog a távmunka, mivel így más országokban működő cégeknek is dolgozhatnak a hazai szakemberek.