VÍZERŐMŰVEK
Még mindig a legnagyobb potenciállal kecsegtető megújuló technológia. A nagy európai folyókon (talán éppen a Dunát kivéve) telítettség miatt már nem épülhetnek számottevő beruházást igénylő óriáserőművek. Ezért a törpe erőművek fejlesztése tűnik ígéretesnek, amelyek Ausztriában, Svédországban, vagy Szlovéniában számottevően járulnak hozzá a villamos energia termeléséhez.
Magyarországon a GKM számításai szerint 30 százalékkal lehetne növelni a jelenlegi vízenergián alapuló áramtermelést, elsősorban a törpe erőművek fejlesztésével.
NAPERŐMŰ, NAPKOLLEKTOR
Nem tévesztendő össze a fotovillamos napelemekkel. A víz egyszerű felforralásán alapuló megoldásoknak a mediterrán országokban van igazán jelentőségük, de az önellátó otthonokban vízmelegítőként és fűtésrásegítőként máshol is fontos szerephez juthatnak.
A hazai kihasznált kapacitás a töredéke a lehetségesnek, megfelelő támogatással elméletileg az összes lakóház hasznosíthatná.
BIOMASSZA
A fa, a szerves anyagok, az állattenyésztés, növénytermesztés, vagy élelmiszeripar maradékai, esetleg a szelektált hulladék megújuló energiaforrásnak számít, mert évről évre újratermelődik. Extra szén-dioxiddal sem terheli a légkört, hiszen a növények széntartalma magából az atmoszférából származik, így csak az jut vissza, ami eleve onnan került az élőlényekbe. A bio-üzemanyaggal együtt 30 százalékos potenciált is képviselhet az energiatortában, amelyet azonban csak az égetés hatásfokának javításával és a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével lehet kiaknázni. Az iparág jövőjét az energetikai célú termények (gyorsan növő fák, szezonális lágyszárúak) kiterjedt termesztésével lehet biztosítani, ami azonban politikai kérdés is, mivel érinti az EU Közös Agrárpolitikájának (CAP) jelenlegi finanszírozási rendszerét.
A legnagyobb hazai lehetőségeket ígéri. A fa- és mezőgazdasági hulladéktüzelésű erőművek mind a távhő, mind a villamosenergia-termelésben jelentős, néhány százalékos részesedése lehet.
FOTOVILLAMOS RENDSZEREK
Általában szilíciumkristály alapú napelemek. A piacvezető Japán után Európában gyártják a legtöbb napelemet. Bár Japánban virágzik a piac, magas külső költségei miatt (gyártása sok energiát igényel és környezetszennyező anyagok felszabadulásával jár) sokak szerint zsákutca-technológia, amelyet nagy méretekben nem érdemes fejleszteni. Megtérülési ideje ma 15–20 év. Speciális, hordozható alkalmazásokra, vagy ott, ahol nem áll rendelkezésre villamoshálózat, fejlődő országokban kifizetődő lehet alkalmazása. Európában – például a legnagyobb telepített kapacitással rendelkező Németországban – nagyrészt állami támogatás tartja életben a szektort, amely így nagyon sérülékeny.
Gyakorlatilag csak kisfeszültségű mobil eszközökben működnek nálunk. Bár a megoldás potenciálja nem számottevő, a telepített kapacitás 2010-ig megtöbbszöröződhet.
SZÉLENERGIA
Ez a megújuló energiafajta 1,8 milliárd eurónyi külső költségtől menti meg Európát, ahol a világ szélenergia-iparának és a telepített kapacitásoknak a 90 százaléka koncentrálódik. Dániában 20, Németországban és Spanyolországban a villamosenergia-termelés 5-5 százalékát adja. Az e téren vezető fejlesztő és gyártó dán cégek a világpiac 40 százalékát birtokolják. Nem utolsósorban az állami támogatásoknak köszönhetően az iparág fényes jövő előtt áll, Európában 72 ezer embernek ad munkát. A technológia villámgyors fejlesztése lehetővé teszi, hogy a tengerparti, a magyarországi szeleknél öt-tízszer erősebb légáramlatokkal a hagyományos hordozókkal is versenyképes villamos áramot termeljenek.
Szakértők szerint Magyarországon a szélenergiával önmagában teljesíthetők az uniós vállalások, külföldi példák alapján a villamosenergia-termelésnek akár 1 százada is származhat szélerőművekből 2010-ig. A GKM e mennyiségnek csak egytizedével számol.
GEOTERMIKUS ENERGIA
Megújulónak tekinthető energia, amely a föld belsejében zajló reakciókból és a mélyen fekvő kőzetek radioaktív sugárzásából ered. Egyes elképzelések szerint a teljes energiafogyasztás 30 százaléka is fedezhető lenne belőle: a több mint 2 ezer méter mélybe fúrt lyukakon lepumpált hideg víz 200 fokosan érkezik vissza. A gejzírek, hőforrások energiája adja Izland villamosenergia-felhasználásnak 90 százalékát.
Hazánk nagy, de nehezen kitermelhető kapacitással rendelkezik. Részesedése a villamosenergia-termelésben a GKM szerint 2010-ig a biogázokból származónak a 4–6-szorosa lehet.
BIOGÁZ
Termelése mind ipari, mind háztartási méretekben alkalmazható módszer. A szerves anyagokat baktériumközösségek metántartalmú gázzá alakítják, amely elégethető, illetve üzemanyag gyártható belőle. Szennyvíztelepeken, hulladéklerakókon spontán képződik, de megfelelően kialakított reaktorokban bármilyen szerves anyag nagy hatásfokkal értékes gázzá alakítható.
Európa legnagyobb kapacitású biogáz üzeme Nyírbátoron, a Bátorcoop Kft. szövetkezet telepén működik. A GKM szerint a hazai szennyvíztisztító és mezőgazdaságihulladék-kezelő rendszerek villamosenergia-termelő kapacitása 2010-ig megtízszerezhető.
