Úgy hírlik, Ön a szellemi atyja a magyar–osztrák befektetők Budapesti Értéktőzsdében történt tulajdonszerzésének. Nem hemzsegtek az egyéb vevőjelöltek. Mi az, amit mások nem láttak meg a BÉT-ben?
– A HVB Bank az egyik legdominánsabb játékosa a hazai értékpapír letétkezelői piacnak. A bank bevételeinek közel 11 százalékát ez az üzletág adja, de megemlítendő jelentős szerepe a kereskedési oldalon is – mint tudjuk, korábban CA IB Értékpapír Rt.-ként volt ismert. Az Erste Bank magasan a legnagyobb forgalmat lebonyolító tagja a Budapesti Értéktőzsdének, míg a Raiffeisen Bank nemcsak letétkezelési területen, de egyéb más befektetési szolgáltatásokban is meghatározó játékos idehaza. Ezek az osztrák hátterű, de idehaza működő pénzintézetek egytől egyig abban érdekeltek, hogy hosszú távon is legyen értékpapírpiac itt Magyarországon, ahol a forgalom és a kapitalizáció folyamatosan növekszik. Ha ez a tulajdonosváltás nem így történik meg, hanem a BÉT-papírok többsége mondjuk valamelyik nagy nyugat-európai tőzsdecsoport kezébe kerül, amely nem kötődik ezer szállal a helyi gazdasághoz és piachoz, akkor számolni kellett volna a tőzsdénk elsorvadásával, az elszámolást is külföldre vihették volna, ezek a kereskedelmi bankok pedig elvesztették volna jövedelemtermelő képességük jelentős részét.
– A hazai szakemberek tekintélyes része ennek ellenére a „hiszem, ha látom” álláspontot képviseli. A magyar–osztrák konzorcium ígéreteit szépnek tartják, de távolságtartással kezelik.
– Tudom, hogy vannak akik ezt a magyar tőkepiac „világosi fegyverletételeként” élik meg, de hiszem, hogy az osztrákokkal való szövetségkötés éppen egy ilyen fejlemény bekövetkeztét hivatott megakadályozni. A tranzakcióban szerepet vállaló bankok érdeke az, hogy egy jól menő értékapírpiac működjön itthon. Ráadásul ne feledjük, hogy a döntően – egyébként szintén külföldi – pénzügyi befektetők kezében levő OTP kivételével minden magyar nagybanknak külföldi a fő tulajdonosa. A HVB Bank, az Erste Bank és a Raiffeisen Bank éppen annyira magyar és külföldi, mint az MKB, a K&H Bank vagy a Budapest Bank. Így a „külföldi” kifejezés viszonylagos. A BÉT fő banki tulajdonosai mind már egy évtizede jelen vannak a magyar piacon, és úgy gondolom, hosszabb távon is itt kívánnak maradni.
– Logikus gondolatnak látszik viszont az is, hogy a régió piacait összevonva egy nagy tőzsde gazdaságosabban üzemeltethető, mint több kicsi.
– A közép- és kelet-európai tőzsdék jelene és jövője nem a kereskedés költségétől függ. Természetesen fontos tényező az is, de a viszonylag alacsony forgalom miatt nem ez indukálhatja egy szövetség létrejöttét vagy netán tőzsdék összeolvadását, hanem a likviditás és a kapitalizáció méretének kérdése. Egy regionális tőzsdeszövetségben meglátásom szerint minden börzének meg lenne a saját vezetése és saját szakmai területe. Minden tőzsde a saját központi értéktárával együtt egy-egy pillér lehetne az „egyenlők” szövetségében, ahol az euró bevezetése után már nem puszta együttműködés, de egy közös kereskedési és elszámolási rendszer jelenthetné a kiteljesedést. Egy ilyen szövetségben minden tőzsde felad valamennyit a függetlenségéből, cserében az önállósága és létjogosultsága megőrzéséért. A befektetők pedig majd annál a pillérnél költik el a pénzüket, ahol a legjobb befektetési szolgáltatók várják az adott értékpapír tekintetében.
– A regionális tőzsdeszövetség még csak kéttagú.
– A jelenleg közel 98 százalékosan állami tulajdonban lévő varsói tőzsdét várhatóan az év vége felé privatizálják. Így kézenfekvő, hogy kulturális, geográfiai és egyéb szempontokat is figyelembe véve a lengyel piac lehetne egy potenciális csatlakozó. A Budapest–Bécs ügylet, úgy gondolom, elgondolkodtató alternatívát kínál nekik, amikor dönteni fognak piacuk jövőjéről.
– Gyakran hallani arról, hogy a szövetség létrejöttével a tőzsdék kölcsönösen bevezetik egymás vezető papírjait a testvérpiacokra. Milyen jelentős változásra számíthatunk még a bevezetések terén?
– Azt, hogy melyik papírt hol jegyzik, a társaságok vezetői döntik el. Egy szövetség létrejöttétől függetlenül akár már ma is bármelyik cégünk kérheti a bevezetését bármely más külföldi börzére. A BÉT feladata az, hogy olyan befektetői környezetet biztosítson itt Budapesten, ami arra ösztönzi a magyar cégeket, hogy csak és kizárólag itthon maradjanak. Mindemellett természetesen a börzénknek körül kell néznie külföldön is, mert hiszem, hogy az EU egyik tőzsdéjeként itt az unió keleti határán van esélyünk néhány nyugati mellett keleti vállalatok részvényeinek az idecsábítására is.
– Ön félig-meddig váratlanul került a tőzsdeelnöki székbe. Természetes dolog, ha a legnagyobb részvényes képviselője vezeti az igazgatóságot, de mégis volt olyan várakozás, hogy a konzorcium független személyiséget próbál elnöknek megnyerni. Egyáltalán, miért volt fontos, hogy a csonka igazgatóságnak elnöke legyen?
– Azzal, hogy a legnagyobb tulajdonosok terveivel ellentétben nem kerülhetett sor a közgyűlésen a tisztújításra, egyfajta kényszerhelyzetbe került a tőzsde. Az elnöki széket be kell tölteni, és elnököt pedig csak a saját soraiból választhat az igazgatóság.
– A pesti tőzsde függetlenségét féltő részvényesek a közgyűlésen kritizálták a konzorcium egyik javaslatát, amellyel pedig éppen őket kívánták megnyugtatni. A tőzsdevédelmi indítvány szerint a tulajdonosok 85 százalékának szavazata kellene a börze átnevezéséhez, bezárásához, tevékenységének megszüntetéséhez, e szabály alapszabályból történő törléséhez viszont elég lenne 75 százalék.
– Megértem a kritikusokat, és ígérem, hogy a következő közgyűlésig igyekszem meggyőzni a többségi tulajdonosokat, hogy a szigorúbb formában terjesszék majd elő a javaslatukat.
– Változik-e valami a BÉT és a Budapesti Árutőzsde (BÁT) integrációjának menetében?
– Mint az jól kitűnt a BÉT közgyűlésének napirendi pontjaiból, és a BÁT-közgyűlésen megválasztott tisztségviselők névsorából, ahol is a tulajdonosok a BÉT vezérigazgatóját és helyettesét szavazták be a testületekbe, a magyar–osztrák befektetői csoport elkötelezett a két tőzsde integrálását illetően. A korábbiakhoz képest most annyi fog változni, hogy a BÉT nem az árutőzsde eszközeit veszi meg, hanem a BÁT-részvényeket. Így a BÉT fogja maga levezényelni a BÁT beolvasztását, s nem egy külső, harmadik fél.
– Nem lehet könnyű olyan ismert tőzsdeelnökök utódjának lenni, mint Bokros Lajos, Száz János, Járai Zsigmond, Simor András és Jaksity György.
– Ez így van. A BÉT hatodik elnökének lenni egyszerre óriási megtiszteltetés, nagy felelősség, hatalmas kihívás, és egy ritkán adódó lehetőség. Mindenesetre senkiből nem lesz véletlenül a tőzsde elnöke, e mögött mindig valami teljesítménynek kell lennie. Eddig csak a szűk szakmai körben voltam ismert, a széles közvélemény csak most találkozhatott először a nevemmel.
– Működőképes-e három fővel az igazgatóság?
– Erre határozott igen a válaszom. Kétszer olyan keményen fogunk dolgozni az átmenet hónapjaiban, mintha kétszer ennyien lennénk.
