Borús hangulatban távozhattak a Magyar Posta (MP) Rt. érintett vezetői arról a napokban tartott megbeszélésről, amelyen a szolgáltatás minőségének javításáról tárgyaltak. A cég felelős vezetőinek feje felett most már Damoklész kardjaként lebeg a vezérigazgatói figyelmeztetés: „ha augusztusig nem javul látványosan a színvonal, a felelősséget személytől és pozíciótól függetlenül mindenkinek vállalnia kell”. A „bekeményítésnek” alapos oka van, a márciusban átadott budaörsi Országos Logisztikai Központ (OLK) működése óta érezhetően javulni kellett volna a szolgáltatások minőségének, ezzel szemben a helyzet – a cég értékelése szerint – „kis javulást követően stagnál”.
Szabó Pál vezérigazgató. Jóváhagyott stratégia nélkül dolgozik.
„Nem nőttünk fel a feladathoz” – ismeri el Szabó Pál vezérigazgató. Hiába telepítettek 10 milliárd forintért csúcstechnológiát Budaörsre, ha az alkalmazottak nem a megfelelő postástáskába irányítják a leveleket, azok nem érnek célba hamarabb. Az OLK kapacitásában és technikai felkészültségében bőven el tudja látni az MP Rt. logisztikai alapfeladatait, a központ beindításának kezdeti nehézségeiből adódó problémákon azonban március óta sem sikerült felülkerekedni. „Naponta 30-60 ezer levelet irányítunk félre, ez a korábbi mértékhez és az európai postákhoz képest is vállalhatatlan szám, ezért helyeztem kilátásba a szigorítást” – mondja a vezérigazgató.
NEHÉZKESEN. Az emberi tényezők szerencsétlen összejátszása részben érthető, hiszen az OLK indulásakor például sokan nem vállalták, hogy a korábbinál hosszabb utazással járó munkahelyen dolgozzanak, így összességében 700 új, a postás szakmában még járatlan alkalmazottat kellett hirtelen felvenni. Az MP Rt. saját tapasztalatai szerint a budaörsi központ problémái leginkább a fővárosban és a környező településeken érezhetők. A postajáratok túl sokszor indulnak már eleve késéssel, a – szakmai zsargon szerint – „tévirányított” küldemények célba juttatása pedig nehézkes. Nem csoda, hogy a Posta a szakmában mértékadónak számító, a feladás másnapján kézbesített küldemények arányát jelző mutatóban ma sem remekel. Az Európai Unió irányelve szerint a leggyorsabb kategóriába tartozó küldeményeknek a 85 százalékát kell másnap célba juttatni, az MP Rt. pedig tavaly csupán 64,4 százalékot ért el. Igaz, az uniós elveket követő, áprilisban életbe lépett magyar szabályozás a 85 százalékos arányt már csak az úgynevezett elsőbbségi – korábban expressznek hívott – küldeményeknél írja elő.
|
TETSZHALOTT RENDSZER. A stratégiának többek között foglalkoznia kell az elektronikus közbeszerzési rendszerrel (ekr) is, amely a postavállalat „légüres térbe került” öröksége. Ennek kiépítése jó elképzelésnek tűnt, de a Posta korábbi vezetése úgy látott hozzá a megvalósításhoz, hogy nem volt, és a mai napig sincs használója, illetve garancia arra, hogy használnák. A projekt tervezett költsége 2,26 milliárd forint volt, amiből 1,7 milliárdot – a végfelhasználó ismerete nélkül – elköltöttek. A közbeszerzéseket az internetes „fordított aukciós” (vagyis az egymás alá licitálás elvét követő) megoldásokhoz hasonló módszerrel intéző ekr azonban mára tetszhalott állapotba került. A beruházást a Posta leállította, mert nem tudja, hogy milyen igényeknek kellene megfelelnie. Az ezt meghatározó szerződést ugyanis a kormányhatározatban foglalt kötelezettség ellenére a mai napig sem sikerült megkötni a Miniszterelnöki Hivatallal. Becslések szerint évente 800 milliárd forintnyi közbeszerzés felét intézhetnék az ekr segítségével, amely drasztikus árleszorító hatásával csökkenthetné az állami kiadásokat, és több milliárd forint bevételhez juttathatná a Postát.
Szabó Pál szerint – szöges ellentétben a kiszivárgott tervek eddigi tálalásával – a pénzügyi eredménynek jót tenne egy új irodaház építése és a járműflotta cseréje is. „Lerobbant állapotban van a gépjárműpark, 1999 óta nem volt nagyobb beszerzés, így a fenntartási költségek évente több mint duplájára nőnek” – indokolja a tervezett autóbérléseket a vezérigazgató. „Hasonlóan viszi a pénzt a rossz állapotban lévő, többségében eladhatatlan, Budapesten szétszórtan elhelyezkedő irodaházak többsége is” – teszi hozzá. Ezért javasolták a tulajdonosnak, hogy egy ingatlanfejlesztő bevonásával, költségtakarékos módon, egyetlen, új építésű irodaházra cseréljék a fővárosi ingatlanokat.
