Megállíthatatlannak tűnik a deviza alapú hitelek térnyerése Magyarországon. Az euró és a svájci frank esetében a forinténál annyival alacsonyabb a kamatszint, hogy nincs olyan ellenpropaganda, amely a trendet meg tudná fordítani.
Tény, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája meglehetősen alacsony, azt azonban, hogy ma már a polgárok döntő többsége a deviza alapú hiteleket részesíti előnyben, nem lehet csak ezzel megmagyarázni. Az emberek döntése ugyanis teljesen racionálisnak tűnik. Az bátran kijelenthető, hogy a hitelfelvevők jelentős része nincs tisztában a kockázatokkal, csak és kizárólag az aktuális törlesztőrészlet nagysága alapján hozza döntését. Azonban a kockázatokat messzemenőkig figyelembe vevő polgárok számára is az esetek többségében a devizahitel tűnik előnyösebbnek. A bankok most azt ígérik, hogy mindent megtesznek a hitelt felvenni kívánók felvilágosításáért. Részletesen elmondják az ügyfélnek, hogy ha a forint gyengül, vagy ha az adott deviza kamatszintje növekszik, az a törlesztő részletek növekedését okozza. A pénzügyi felügyelet is hamarosan kiad egy felvilágosító jellegű kiadványt, emellett egyre több szám, előrejelzés lát napvilágot a témában.
A vészforgatókönyvet a Magyar Nemzeti Bank már elérhetővé tette. Az könnyen kiszámítható, hogy 10 százalékos forintgyengülés ugyanekkora mértékben növeli az ügyfél törlesztő részletét. Azon is érdemes viszont elgondolkodni, hogy a kamatláb 1,5 százalékpontos megugrása 9,3 százalékkal növeli az ügyfél terheit, 3 százalékpontos növekedés pedig 19 százalékkal. A jegybank által számított legrosszabb forgatókönyv 20 százalékos forintgyengülést egyszerre feltételez a kamatszint 3 százalékpontos emelkedésével, ami 43 százalékkal dobná meg a törlesztő részletet. Ennek bekövetkezési valószínűsége azonban nullához közeli.
Egy másik megközelítés szerint: ha 10 vagy akár 20 százalékot ugrik is a törlesztő részlet, még akkor is alacsonyabb marad, mintha forintban adósodott volna el a hitelfelvevő. Ez kétségtelenül így van, azonban az ügyfelek számára ennyi épp elég lehet ahhoz, hogy ne tudjanak fizetni. A fő kockázat éppen az, hogy túl sok háztartás veszi fel a devizahitelt „ráhagyás nélkül”, s van némi veszélye annak, hogy ha valóban emelkedő törlesztő részletekkel kell szembesülniük, azt már nem tudják fizetni. (Kommentárunk a 66. oldalon.)
A bankok természetesen tisztában vannak ezzel a kockázattal, s valószínűleg kalkulálnak is a hitelportfólió romlásával. Az üzlet azonban akkora nyereségtartalmú, hogy senki sem akar kimaradni belőle. Májusban a lakossági üzletágban a fogyasztási hitelek és az éven belüli lekötött betétek közötti kamatkülönbség, vagyis a bankok nyeresége 13,03-ról 13,37 százalékra nőtt, miközben 20 milliárddal, 144 milliárdra gyarapodott a devizahitelek állománya. Immár az összes hitel több mint 5 százaléka devizás, miközben egy éve még jócskán 3 százalék alatt maradt ez az arány.
