Sokáig nem tart az amerikai gazdaság fellendülése, a növekedés 2005-re a választások eredményétől függetlenül kifullad – jósolja a 2001-ben Nobel-díjjal kitüntetett Joseph E. Stiglitz, a Világbank korábbi alelnöke. A közgazdászprofesszor a SAS Institute nevű szoftvercég koppenhágai konferenciáján elmondta: az átmeneti hatások inkább csak az idén ösztönzik a befektetéseket, az adócsökkentések befolyása addigra elmosódik, a várható kamatemelések pedig visszafelé sülnek el. Az elmúlt három év monetáris politikája az Egyesült Államokban a beruházások ösztönzése helyett a háztartások eladósodásához vezetett. A költségvetés strukturális deficitje előbb-utóbb az oktatási és technológiai kiadások megszorításához vezet – véli Stiglitz.
A foglalkoztatás növekedése ellenére még mindig 5 millió munkanélküli van az Egyesült Államokban. A professzor a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésére figyelmeztet: Bill Gates vagyona nagyobb, mint a legszegényebb 120 millió amerikaié együtt, s míg 1990 és 2001 közt a cégvezetők fizetése 463 százalékkal emelkedett, a munkásoké csak 42 százalékkal. A foglalkoztatottak negyede kevesebbet keres, mint ami a létminimumon való megélhetéshez szükséges. Ráadásul az amerikaiak évente átlagosan 200 órával többet dolgoznak, mint húsz éve.
Az idei első negyedévben már naponként 1,5 milliárd dollár hiány keletkezett az amerikai külkereskedelmi mérlegben – közölte az amerikai kereskedelmi minisztérium. Az áruk és szolgáltatások külpiaci forgalmának hiánya az első három havi 136,9 milliárd dollár minden korábbi csúcsot megdöntött, így nem csoda, hogy a jövedelmek áramlását és a viszonzatlan átutalásokat is magában foglaló folyó fizetési mérleg a tavalyi utolsó negyedévi 127 milliárdról 144,9 milliárd dollárra szökött. Jelentősen megnőttek a külföldi követelések. Egyebek közt azért, mert az ázsiai jegybankok 125,2 milliárd dollárnyi amerikai kötvényt vettek január-márciusban az előző negyedév „mindössze” 83,7 milliárdos bevásárlásaival szemben. Ők ugyanis, országuk exportgazdaságát támogatva interveniáltak a nemzeti valuták gyengítése érdekében, majd az így vett dollárok amerikai követelésekben csapódtak le. Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke óriási kockázatot lát a külföldi követelések felhalmozódásában, mivel a külföldi befektetők magatartásának változása a hosszú távú kamatok emelkedését (és így a beruházási kedv lelohadását) okozhatja.
