Bódog Norbert. A rEVOLUTION Kft. forrást, a görög befektető a magyar piacot ismerő
Bódog Norbert, a szoftverfejlesztéssel foglalkozó rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője már néhány hónapja fontolgatta, hogy újabb forrást von be a cégbe, s a „passzív keresgélés” időszaka alatt kockázatitőke-konferenciákra járt. Görögország egyik vezető IT-társasága, a Pouliadis-csoporthoz tartozó Quality & Reliability S.A. (Q&R) ez idő tájt éppen magyarországi partnert keresett különböző szakmai fórumokon, kiállításokon, s a nagy számítástechnikai cégek viszonteladói között.
A Q&R még az uniós csatlakozás előtt akart olyan partnert találni nálunk, amellyel konzorciumban indulhatnak uniós projekteken, s közös termékeket fejleszthetnek. Végül egy szakkiállításon talált a rEVOLUTIONra, s a frigy megköttetett: a görög cég egymillió eurós befektetéssel kisebbségi tulajdonos lett az addig 100 százalékban magyar kisvállalatban.
|
A Q&R stratégiája egyébként az, hogy kisebbségi részesedést szerez külföldi társaságokban: hasonló módszerrel egy lengyel cégbe is befektetett, jelenleg Csehországban keres partnert. Az üzletvezetésbe azonban nem szól bele, éppen ezért mindig olyan társaságot keres, amelynek tulajdonosa elkötelezett a cég továbbvitelében. Ezt az ötletet a rEVOLUTION is továbbviszi, és a közeljövőben szintén tervezi, hogy résztulajdont szerez ígéretes magyarországi kisvállalkozásokban.
FELBOLYDULTAK. Bár ez a történet happy enddel végződött, sok magyar cég attól tart, hogy az uniós csatlakozás után új külföldi versenytársak érkeznek hozzánk, s az itt már „gyökeret eresztett” multik mellett a nyugati kis- és középvállalkozások is bemerészkednek. „Érzékeljük, hogy egyre több a megkeresés.
A kkv-k globalizációs törekvése korlátozott, ezek nem fogják holnap a termelést Indiába vagy Kínába telepíteni, szívesen mozognak hasonló kultúrkörben, s Magyarország Nyugat-Európából egy nap alatt elérhető autóval” – mondja Spányik Péter, az ITD Hungary vezérigazgatója. Az ITDH spanyol, olasz, német, francia és amerikai cégek érdeklődését tapasztalta, de amerikai, koreai és japán társaságok is jelentkeztek (egy kanadai vállalat történetét lásd külön), amelyek főleg vegyes vállalati formában kívánnak megjelenni nálunk, magyar partnerek közreműködésével. Természetesen ezek a cégek a környező országokat is megvizsgálják a befektetési döntés előtt.
Német érdeklődés
Alfons Hormann. A Creaton AG elnöke Magyarországot növekedést ígérő területnek tartja. Első külföldi beruházása a német Creaton AG cégnek a Lentiben most épülő tetőcserépüzem. A termelés a tervek szerint jövőre kezdődik. „Magyarország növekedést ígérő területnek látszik, s kedvező földrajzi helyzete miatt innen könnyen elérhetjük szlovák, osztrák, szlovén piacainkat” – indokolja a Figyelőnek a döntést Alfons Hörmann, az igazgatóság elnöke, aki emellett még a magyar-német történelmi kapcsolatokat és a kiváló minőségű hazai alapanyagokat is előnyként említi. A Németországban 130 millió eurós forgalmú vállalat nálunk évi 3 millió euró bevételre számít. A német cég önállóan, kft. formában indította el az itteni befektetést. „Ez nagyobb önállóságot biztosít a döntéseinkben” – magyarázza Hörmann. A szükséges helyismeretet a leányvállalat magyar vezetői adják. Ha minden jól megy, később a telephelyen egy második üzemet is nyitnak.
„A német cégek jelenléte hagyományosan erős, de 2003 eleje óta fokozottan érdeklődnek a magyar piac iránt” – közölte lapunk kérdésre a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) képviselője. Sok középvállalat konkrét beruházási lehetőséget keres nálunk, s számos, már hazánkban jelen lévő német befektető is bővítené tevékenységét. Közvetlen cégalapítás, vegyes vállalat és magyar társaságban szerzett részesedés egyaránt előfordul. A közös vállalat alapítását és az akvizíciót általában a két fél közt már régóta fennálló kapcsolatok előzik meg. Ilyen esetekben a külföldi mérlegeli a hazai fél meglevő piaci pozícióját, pénzügyi helyzetét, termékeinek minőségét és választékát, s nem utolsósorban a vezetőséget.
A megcélzott iparágak közt vezet az autóalkatrész-gyártás. Az uniós csatlakozással jött hazánkba például a Kirchhoff Automotive Gmbh. & Co. A 250 millió eurós forgalmú – tehát uniós mércével is nagyvállalatnak számító – alkatrészgyártó anyacég első magyarországi beruházásaként egy „just in time” beszállító-üzemet épít Esztergomban, hogy partneréhez, a Suzukihoz minél közelebb legyen.
A gépipar és az infrastrukturális létesítmények építése is vonzó a német társaságoknak, különösen környezetvédelmi területen. Méret szerint főleg a „nagy közepes” vállalatok szeretnének itt termelőrészleget nyitni, általában forgalmazással együtt. De mint a fenti két cég példája is mutatja, az uniós besorolással (lásd külön) nagyvállalatnak minősülő társaságok is látnak fantáziát hazánkban. Az NMIKK a következő hónapokban a németországi befektetések további élénkülésére számít, ám ezt az is befolyásolja, mennyire sikerül a magyar gazdaságpolitikának megbízható és kiszámítható befektetési környezetet biztosítania. Az NMIKK-nak a magyar piacon már jelen levő 70 német és 12 francia vállalatot átfogó felmérése szerint ugyanis a cégek beruházási motívumai közül legfontosabb a stabil gazdasági környezet: az államtól mindenekelőtt ennek megteremtését várják el. A megkérdezettek az itteni tevékenységüket befolyásoló hátrányos gazdasági körülmények között a hatóságokkal való problémákat említették legtöbbször, emellett az alacsony termelékenység és teljesítményorientáció, illetve a munkaerő-kínálat hiányosságai okoznak fejfájást. Ezzel együtt a cégek 44 százaléka erősítené tevékenységét az immár uniós tag Magyarországon.
„Európában bevett, hogy a kis cégek nem versenytársai, hanem beszállítói egymásnak” – buzdítja összefogásra a kisebb vállalkozásokat. Az Economist Intelligence Unit felmérése (bővebben lásd külön) szerint a csatlakozó országokban a kkv-k közel 70 százaléka az erősödő versenyt látja az uniós belépés fő kockázatának, a felvásárlás veszélyétől azonban csak egyötödük tart.
Margaret Dezse, a PricewaterhouseCoopers (PwC) pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetője az uniós csatlakozás kapcsán elsősorban termelő és élelmiszer-ipari kkv-k érkezésére számít, amelyek itt is fogják értékesíteni termékeiket. A határok megszűnésével ugyanis az áruszállítás könnyebbé vált, s ez kedvez a fémipari, autóalkatrész-gyártó, vegyipari cégeknek.
Ennek persze az a feltétele, hogy itt olcsóbban és hatékonyabban legyenek képesek termelni. „Hogy a nyugati kkv-k tényleg bejönnek-e, az a hazai cégek válaszán is múlik” – jegyzi meg a PwC munkatársa.
Akár együttműködésről, akár felvásárlásról van szó, a magyar és a régebbi uniós kkv-k számos vonásban különböznek. A hazaiak lényegesen kevesebb piaci tapasztalattal és kapcsolattal rendelkeznek, a nemzetközi kapcsolatokat a nyelvtudás hiánya is akadályozza. S a hazai kisvállalkozások tőkehelyzete egész más, mint mondjuk egy német kisvállalaté.
„A magyar kkv-k számára a bankrendszer ijesztően néz ki, nehezen kapnak kölcsönt” – utal az alulfinanszírozottság egyik okára Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának kommunikációs vezetője. Éppen ezért a hazai körnek jól is jöhet a „vastagabb” külföldi befektetők hozta tőke.
Glaser egyébként a magyar gazdaság további problémái közt említi, hogy alacsony a munkavállalók száma, s a hazai béremelés mértéke meghaladta a termelékenység növekedésének ütemét. A német cégek körében végzett felmérés (lásd külön) is azt bizonyítja, hogy a korábban hazánk egyik előnyének tartott alacsony bérköltségek jelentősége csökken a befektetők szemében.
„A magyar munkaerő ára, noha folyamatosan emelkedik, még mindig csak negyede a spanyol vagy német bérszínvonalnak” – mond ellent Spányik. Ezen országok cégei azonban befektetés előtt Ukrajnával is összevethetik a hazai költségszintet…
NYOMORGÓ ZSENIK. Az efféle sztereotípiák persze néha túlélik a valóságot. „A spanyolokban még mindig az a tévhit él, hogy Magyarország vasfüggöny mögötti, nagyon szegény, nagyon olcsó, nagyon lerobbant ország, óriási zenekultúrával és zseniális matematikusokkal.
Aztán ideérkeznek és meglepődnek” – utal az „országimázs” fontosságára Dés Mihály Spanyolországban élő üzletember, aki ottani befektetőknek segít a magyarországi cégindításban. De olyan apróságoknak is szerepe lehet az invesztálási kedv lelohasztásában, mint hogy nincs közvetlen repülőjárat Barcelonából Budapestre. A spanyol gazdaság jelenléte Magyarországon egyébként még mindig szerény, főleg ingatlanbefektetők, szállodaláncok érdeklődnek, illetve a beszállítók, amelyek a Spanyolországból továbbálló nagy autó- és gépipari, elektronikai cégeket követik.
Dés Mihály az általa behozott befektetőknek a vegyes vállalati formát javasolja, mert így a magyar fél helyismeretet, a külföldi befektető pedig a pénz mellett modernebb technológiai és szervezési módszereket tud bevinni a „közösbe”. Dés a külföldi partnerre ácsingózó magyar társaságoknak azt tanácsolja, állítsanak össze konkrét ajánlatot, s keressék meg vele az ITDH-t, a kereskedelmi kamarákat, szakmai szövetségeket, illetve a célország gazdasági kirendeltségeit.
• Kanadai kapcsolatok
Midőn a vegyi termékeket vizsgáló Toxikológiai Kutatóközpont Kft. végelszámolás alá került, jól fizető vevőre lett szüksége az addig a Biorex Rt. tulajdonában levő cégnek. A gyógyszerkutatással foglalkozó kanadai LAB International társaság viszont túlvállalta magát amerikai piacán, és sürgősen olyan partnert keresett, amely kedvező áron elvégzi az elvállalt munkát. Kanadából persze nehéz lett volna felfigyelni egy eladó magyar cégre, ám Hirka Gábor ügyvezető igazgató korábban évekig az Egyesült Államokban dolgozott és ismerte a LAB-t, így felhívta vezetőinek figyelmét a lehetőségre. „Ezen a piacon tíz év kell a bizonyítványok és a név megszerzéséhez, a kanadai félnek tehát olyan cég kellett, amely már rendelkezik ezzel, továbbá gyakorlott személyzettel” – magyarázza Hirka. Ő viszont olyan vevőt szeretett volna választani, amely szakmai befektető, készpénzzel tud fizetni a nehéz helyzetű kft.-nek, hasonló a profilja, viszont eltérő az értékesítési területe. Szerencsére a tulajdonost is sikerült meggyőznie szempontjairól, így a minden feltételnek megfelelő LAB-bal nyélbe ütötték az alkut. A LAB International ugyanis kanadai és amerikai piacon forgalmaz, s csak gyógyszerkutatással foglalkozik, míg az immár LAB Hungary névre hallgató, 2004-re egymilliárd forintos forgalmat tervező hazai cég az európai piacokon van otthon, s gyógyszerek mellett növény-védő szerek és más vegyi anyagok vizsgálatával is fog-lalkozik. A „házasságtól” így mindkét fél szinergiákat vár.
