Mindent visszafizet októberben, és ezzel tetemes hozamot vág zsebre – ezzel vigasztalja magát, feltehetően több tízezer társával együtt, az a kisbefektető, aki amióta csak bevezették az adóhitelt, minden egyes évben csökkenteni tudta a személyi jövedelemadóját ezzel a tétellel. Június 30-ig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) neki is, és még mintegy 80 ezer adózónak kiküldi a határozatot a fennálló adóhitel összegéről, és azt is, hogy a befizetéseket mely számlára kell utalni. Ez utóbbi azért is fontos, mert a téves, más számlára befizetett összegek után nem jár a kedvezmény.
 |
 |
|
|
Egyben vagy lépcsőzetesen
Két példa a visszafizetéskor igénybe vehető kedvezményekre egymillió forintos adóhitel esetében (ha az adózó nem vett igénybe 2003-ban adóhitelt):
1. Az adózó a teljes fennálló adóhitelt törleszti 2004. október végéig, így 550 ezer forintot kell kifizetnie, 450 ezer forintot elengednek.
2. A befektetőnek nincs elegendő készpénze, ezért 2004 október végéig 300 ezer forintot törleszt, ennek fejében 245,5 ezer forintot elengednek a tartozásából, így összesen 454,5 ezer forintnyi adóhitel-állománya marad. 2005. június végéig újabb 200 ezer forintot befizet, ezért 50 ezer forintos kedvezmény jár neki, tehát a tartozása 204,5 ezer forintra apad. Ha legkésőbb 2006 júniusában visszafizetné a maradékot, akkor ebből 5 százalékot, azaz 10 ezer 225 forintot elengednének neki, ez azonban szerinte nem éri meg, ezért megvárja a végső határidőt, és 2007. április 20-ig egy összegben fizeti ki a maradékot. |
|
|
|
|
|
KESERŰ EXTRAHOZAM. Kisbefektetőnk azért döntött a minél hamarabbi törlesztés mellett, mert – bár jól forgatja a megtakarításait – tisztában van azzal, hogy nem tud akkora garantált hozamot elérni, mint amekkorát az októberi befizetés „hozhat” neki. Igaz ugyan, hogy ez a befektetés most éppen elviszi a pénzt, hiszen át kell csoportosítani a megtakarításait az októberi befizetéshez, de a törvény által biztosított megoldással gyakorlatilag 82,2 százalékos hozamhoz jut. Egymillió forintnyi fennálló adóhitel esetében ugyanis elegendő 550 ezer forintot befizetnie most ősszel, és máris nullázódik a tartozása. Ellenkező esetben, vagyis, ha nem élne a lehetőséggel, akkor 2007. április 20-ig, azaz két és fél évvel később, a teljes egymilliót ki kellene fizetnie. A későbbi törlesztéssel tehát csak akkor járna jobban, ha az 550 ezer forinttal más befektetésben kamatoztatva többet tudna keresni, mint amekkora tartozást az idén elengednek neki. Ehhez azonban 82,2 százaléknál, azaz 450 ezer forintnál, nagyobb nyereséggel kellene befektetnie a pénzt, ami eléggé vonzó lehet ahhoz, hogy mindenkit a legkorábbi visszafizetésre ösztönözzön.
Ekkora kedvezményhez viszont csak az juthat, aki a 2003-as évben már nem csökkentette a befizetendő személyi jövedelemadóját az adóhitellel. Aki nem volt előrelátó, vagy éppen szüksége volt a visszaigényelhető pénzre, az csak kisebb engedményre számíthat (lásd külön). Az APEH tájékoztatóján mindenesetre az derült ki, hogy sokan éltek a még utoljára igénybe vehető lehetőséggel, hiszen valamivel több adóhitelt vettek igénybe 2003-ban, mint általában. Habár a költségvetésnek égető szüksége van minden visszafizetett forintra, aligha várható, hogy a tavaly ősszel ebből a tételből prognosztizált 14 milliárd forint meg is érkezik a büdzsé számlájára. A teljes befektetési adóhitel-állomány ugyanis jelenleg 17 milliárd forint, így ha mindenki törlesztene, akkor is csak 9,3 milliárd jönne be a maximális kedvezmény mellett.
Aki pedig csak kisebb engedményt kaphat a tavalyi visszaigénylése miatt, az várhatóan nem fog visszafizetni az idén. Számára ugyanis csak 25 százalék garantált hozamot biztosít két és fél évre az engedmény, ami ekkora időtávon a jelenlegi állampapírhozamokkal is elérhető.
 |
NÖVEKEDÉSÉRT KEDVEZMÉNY. Az adóhitel intézményét még 1994-ben találták ki, és először az 1995-ös adóévre lehetett élni vele. A befektetők ettől kezdve adókedvezményt kaphattak, ha tőkeszámlájukon a nyilvánosan kibocsátott részvények és befektetési jegyek éves átlagos értéke évente nőtt. A befektetett állomány növekményének kezdetben 30 százalékával, 1999-től pedig már csak 20 százalékával, és legfeljebb 200 ezer forinttal lehetett csökkenteni az adót. Ráadásul ekkor szigorították a befektetési alapokban gyűlő pénzre vonatkozó szabályokat is. Ha pedig valakinek csökkent a befektetési állománya, annak az arra eső kedvezményt be kellett fizetnie az államkasszába. Bár a befektetők tisztában voltak azzal, hogy előbb-utóbb vissza kell fizetniük ezt a kedvezményt – hiszen a nevében is benne van, hogy az adózóknak nyújtott kamatmentes kölcsönről van szó –, sokan titkon azt remélték, előbb-utóbb elengedik e tartozást. Annál is inkább, hiszen a jelenlegi kormány sokszor jelölte meg célként a befektetések ösztönzését, a tőkepiac fellendítését. Ráadásul az állam más esetekben ösztönzi a hosszú távú megtakarítást, így például a legalább 10 évre kötött életbiztosítások vagy éppen a nyugdíjpénztári befizetések esetében adókedvezményt kapnak az öngondoskodók.
Joggal remélhették hát a befektetési adóhitellel élők, hogy 10 év után esetleg véglegessé válik a kedvezményük. Egy 2002-es alkotmánybírósági döntés értelmében azonban a kormánynak jogában áll az adókedvezményt évente változtatni, vagy akár megszüntetni. Így az érintettek feltehetően savanyú arccal szemlélik majd a hónap végén megkapott egyenleget, amely a fizetési kötelezettségüket mutatja.
