Mi legyen a stabilitási és növekedési paktum jövője? – az alkotmányos viták mellett ez is napirendre kerül az Európai Unió csúcstalálkozóján. Az euró bevezetésének az alapjául szolgáló megállapodás tavaly november óta lényegében csak „könnyített” formában érvényesül. Akkor ugyanis a pénzügyminiszterek találkozóján francia és német nyomásra módosítottak azon a követelményen, hogy az Európai Bizottság minden eszközzel tartassa be az eurózóna tagjaival a költségvetési hiányra vonatkozó előírást, azaz azt, hogy e mutató nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Az Európai Konvent által kidolgozott alkotmánytervezetben azonban ismét az szerepel, hogy a bizottság intézkedéseket kezdeményezhet bármely tagállam ellen deficittúllépés esetén, s ezeket a pénzügyminiszterek csak egyhangúlag utasíthatnák vissza. Németország viszont, amelynek a költségvetési hiánya előreláthatólag az idén is meghaladja a 3 százalékos plafont, a végső szó kimondását a pénzügyminiszterekre ruházná. Fischer német külügyminiszter megnyerte lengyel, olasz és görög kollégája támogatását az ügynek, s közös levelet intéztek az ír elnökséghez.
A külügyminiszterek hét eleji találkozóján azonban nem sikerült egyezségre jutni a kérdésben. Azok a kisebb tagállamok, amelyek már eddig is komoly áldozatokat vállaltak a hiány kordában tartása érdekében, gyanakvóan tekintenek a kezdeményezésre. A csúcstalálkozón Németországgal szemben előreláthatólag Hollandia vállalja majd az ellentábor vezetését, ragaszkodván ahhoz, hogy gazdasági kérdésekben nem szabad gyengíteni a bizottság korábbi súlyát.
Nem valószínű ugyan, hogy az alkotmányos alku éppen ezen a buktatón hiúsulna meg, ám az utolsó pillanatokban bedobott próbálkozás jelzi, hogy a közös költségvetés legnagyobb nettó befizetője, Németország pénzügyi kérdésekben nem akarja magát alárendelni a bizottságnak, miközben több tagállam is attól tart, hogy a tartós huzavona a paktum teljes felhígulását idézi elő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
