Egyértelműen csökken a lakossági fogyasztás növekedési üteme – szólnak a legfrissebb statisztikai adatok. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem az első negyedévben csak 3 százalékkal bővült. Ez harmada az előző év növekedésének, és az előrejelzések szerint a közeljövőben sem változik a trend, a gazdaságpolitika a fogyasztás visszaszorítását preferálja. A boltnyitások számában viszont nem látni lassulást, ezért a következtetés kézenfekvő: a növekvő verseny áldozatokat követel majd.
Hosszabb ideje nyilvánvaló, hogy a legnagyobb veszélyben a kis boltok vannak, a múlt év tapasztalatai szerint azonban ezek egy része már megtalálta a túlélési technikát. Ez a lánchoz történő csatlakozás, ami biztonságot ad a vásárlóknak. Úgy tűnik, a vevők kevesebb esélyt adnak arra, hogy átverik őket, vagy hogy romlott terméket sóznak rájuk akkor, ha egy jól ismert márkanév található az üzlet bejárata felett. A GfK Piackutató intézet nemrég megjelent, Kereskedelmi analízisek 2003 című tanulmányából egyebek mellett az is kiderül, hogy a lánchoz tartozó kisboltokban (CBA, Coop, Reál és hasonlók) ma már az emberek 90 százaléka vásárol, míg az előző évben ez az arány 80 százalék, 2001-ben pedig 73 százalék volt. A vásárlások száma is gyorsan nő, 67-ről 77 alkalomra emelkedett tavaly. Ma már többen járnak lánchoz tartozó kisboltba, mint szupermarketbe, az utóbbiak ugyanis évek óta nem tudnak további teret nyerni, a lakosság 88 százaléka látogatja őket. A független kisbolt viszont nem tud megállni a lejtőn. Hiába vásárol itt 100 magyarból 94, ha egyre ritkábban teszi ezt: a tavalyelőtti 149 alkalom 2003-ra 121-re csökkent.
A hipermarketek tavaly mind az évi látogatások számát, mind az átlagosan elköltött összeget 10 százalékkal tudták növelni. E típusnak kedvez, hogy a saját márkaneves termékek elfogadottsága minden felmérés szerint stabilan nő, függetlenül attól, hogy például a „Tesco gazdaságos” jelző nem éppen a kiemelkedő minőség szinonimájaként él a köznyelvben. Szintén a legnagyobb bolttípusnak kedvez az, hogy a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem növekedésének lassulása mérsékeltebb, mint a napi fogyasztási cikkeké, az iparcikkek forgalmának pedig mind nagyobb része helyeződik át a szaküzletekből a hipermarketekbe.
