Megtörtént, amire senki sem számított. Magyarország több mint tíz éven át készült az uniós jog átvételére, május elseje óta mégis „lyukas a hazai jogrendszer”. A csatlakozás napján ugyanis az uniós rendeleteket leképező hazai normák hatályukat vesztették, ám nem léptek helyükbe a közösségi rendeletek, mivel azokat a mai napig nem tették közzé magyar nyelven az EU Hivatalos Lapjában, az Official Journalban. Márpedig a hatálybalépés kezdete a nemzeti nyelven történő közzététel, amire a Figyelő értesülése szerint csak valamikor az év végéig kerül sor. Egyelőre tehát sérül a jogszabályok anyanyelven való megismeréséhez fűződő alkotmányos jog. Ráadásul aki jogkövető magatartást akar tanúsítani, annak több helyről, több nyelven kell „összeollóznia” a vonatkozó jogszabályokat.
VÉSZJELEK. A vámeljárási területről érkeztek az első vészjelek, arra figyelmeztetve, hogy a Brüsszelben is példaértékűnek nevezett magyar jogharmonizáció ellenére sem lesz zökkenőmentes az uniós jog alkalmazása. A csatlakozás napja előtt három héttel sem volt még kész az egységes hitelesített magyar nyelvű uniós vámkódex (megjelenése a nyár végén várható), ami miatt a vámhatóság szakemberei nem tudtak kellően felkészülni a változásokra. A belépést követő első hetekben a leghétköznapibb ügyletek jogi szabályozásának is utána kellett nézniük, nem tudták például, hogy az adott áru exportengedély-köteles-e, vagy sem. „Elsősorban azok számára okozott forintban is kifejezhető kárt az információhiány és a jogalkalmazási zökkenő, akik az unión kívüli országokkal bonyolítanak le export-import forgalmat” – tájékoztatta a Figyelőt Nietsch Tamás, a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke. Nemcsak az informatikai rendszer lassúsága miatt halmozódott fel több ezer akta, s vesztegeltek rakományok a határon, hanem azért is, mert időbe telt, amíg a pénzügyőrök utána néztek az uniós jogszabályok értelmezésének. „Mi nem történészek vagyunk, nem az érdekel bennünket, hogy mi volt a szabályozás 1992-ben, hanem az, hogy mi a hatályos norma ma” – érzékeltette Nietsch, hogy egyetlen szakmát sem vigasztal, ha a korábban hatályos joganyag megismerhető, de a most érvényes jogszabályokhoz való hozzáférés valóságos kutatómunkát igényel.
„ÉS” HELYETT „VAGY”. A második „vészjelet” maga a köztársasági elnök adta le a májusi balatonfüredi országos jogászkonferencián, ahol úgy fogalmazott: súlyos alkotmányossági kérdéseket vet fel a közel 80 ezer oldalt kitevő uniós joganyag fordításának késedelme. Mert minél később ismerhetik meg az érintettek a rájuk vonatkozó normarendszert, annál problémásabb az értelmezésük és a betartásuk. A késedelemért idehaza Brüsszelre mutogatnak. A szaktárca az elmúlt években lefordíttatta, lektorálta a közösségi jog 97 százalékát, s még a csatlakozás előtt megküldte Brüsszelnek, hogy autorizálja, azaz vesse össze az eredeti közösségi szabályokkal, s gondoskodjon a kihirdetéséről. Ez a véglegesítés zajlik jelenleg is, mégpedig azért, mert a brüsszeli adminisztráció kicsúszott az időből. Az amúgy is fordítói kapacitási gondokkal küzdő bizottságot „beterítette” az újonnan csatlakozó országok nyelvére lefordított tekintélyes joganyag. (Ha a hatályos közösségi jogszabályokat könyv alakban jelentetnék meg, 250 kötetet tennének ki!)
|
Egyébként ha valaki az EU hatályos jogszabályait közlő internetes portálokon, az EUR-LEX-en (http://europa.eu.int/eur-lex/) vagy a CELEX-en (http://europa.eu.int/celex/) akar magyar nyelven tájékozódni, akkor sem lesz sokkal okosabb. Az EUR-LEX magyar nyitó oldalán ugyan ezt olvashatjuk „Bővítés!”, „Üdvözöljük az új tagállamokat!”, s a jogforrások fő címei is még magyarul szerepelnek, ám ha valaki a részletszabályokhoz akar eljutni, akkor angol nyelvű linkeken vezet az út a javarészt szintén angol nyelvű szabályokig. A hatályos jognak csak kisebb része olvasható magyarul. Az állami támogatásokról szóló sok száz dokumentum közül például mindössze néhány oldalon tettek közzé „vegyes”, zömében angol és francia, illetve a magyar nyelvhelyességi szabályokat teljesen felrúgó nyelven rendelkezéseket a magyar érdeklődőknek.
ELIGAZODÁS. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy az uniós normák fordításának csak a nem hitelesített változata olvasható a szaktárca internetes portálján, s ezek a szövegek az elkövetkező hónapokban változhatnak. Az EU weblapján pedig csak a közösség régi tagállamainak nyelvén található meg maradéktalanul az uniós joganyag. A hazai jogásztársadalom tagjai megosztottak a tekintetben, hogy a szabályszerű kihirdetés késedelme miatt egyáltalán hatályba léptek-e május elsején nálunk is a közösségi rendeletek. Egy, a Figyelőnek nyilatkozó jogi szakértő szerint semmiképpen, mivel a közvetlen hatályosság kezdete a kihirdetés. Furcsa módon mindenki úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
|
A csatlakozással mindenképpen új verseny kezdődött májustól. Kende Tamás szerint azok a vállalatok tesznek szert versenyelőnyre, amelynek jogászai naprakészen igazodnak el a közösségi és a nemzeti jog legapróbb részletszabályaiban, s veszik észre a piaci kiskapukat, vagy ellentmondásokat.
