Rossz helyen kapizsgálnak – ezzel a félmondattal hűtötte le a kedélyeket múlt szerdán, a Fővárosi Főügyészség Akadémia utcai épülete előtt várakozó újságírók körében az intézmény vezetője. Sódor István azokat a felvetéseket igyekezett eloszlatni, amelyek szerint nem véletlenül szállították át nagy hirtelenjében a tavaly nyáron kirobbant K&H-botrány milliárdos sikkasztással gyanúsított főszereplőjét, Kulcsár Attilát a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal épületébe.
Kerék Csaba
ÁTTÖRÉS? Az izgalmat az okozta, hogy kizárólag ez a szervezet jogosult nyomozni olyan ügyekben, amelyekben hivatalos személyek, így parlamenti képviselők esetleges felelőssége vetődik fel, márpedig a K&H Bank egykori – a társadalmi kapcsolatokért is felelős – ügyvezető igazgatójának kapcsolati körében számos ilyen személyiség bukkant fel. A fővárosi főügyész szerint azonban ilyen szempontból nincs áttörés a nyomozásban: az átszállítást kizárólag az indokolta, hogy a Zichy utcában van egyedül a kor követelményeinek megfelelő kihallgató helyiség. A furcsa magyarázat ellenére persze könnyen elképzelhető, hogy igenis van áttörés a vizsgálatban, hiszen hosszas hallgatás után megszólalt az ügy fő gyanúsítottja.
A tavaly július elején külföldre menekült, Bécsben elfogott, hosszas procedúra után Magyarországra szállított, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Kulcsár Attila első ügyvédje, Bánáti János minden jel szerint kitartóan azt javasolta ügyfelének, hogy a nyomozás végéig, az iratok ismertetéséig ne tegyen vallomást. Taktikai okokból a gyanúsítottnak nem áll érdekében addig beszélni, amíg pontosan nem ismeri meg, hogy mely tranzakciók ügyében, mit terveznek a terhére róni, a vallomással csak azt kockáztatja, hogy olyan ügyekre hívja fel a nyomozók figyelmét, amelyekkel addig nem foglalkoztak.
|
Mondanivalója bőven lehetett, hiszen már az első alkalommal öt és fél órán keresztül vallott az 1998 és 2000 közötti eseményekről, majd a második esetben szintén több órán át mesélte a folytatást saját kérésére az ügyészek előtt, a rendőrség kizárásával (utóbbi szervezet a jegyzőkönyveket később kapta meg). Habár sem a védő, sem a fővárosi főügyész nem kívánta elemezni, hogy sikeresnek tekintik-e Kulcsár meghallgatását, az események későbbi fordulataiból arra lehet következtetni, hogy igen. A volt befektetési tanácsadó második „beszélője” utáni éjszakán sikerült meggyanúsítani azt az üzletembert, akinek neve a botrány kirobbanása óta többször felmerült, de eddig legfeljebb Kulcsár üzletfeleként.
Kerék Csaba, a Britton cégcsoport magyarországi képviselője a múlt szerdán, éjféltájt Romániába szeretett volna távozni az ártándi határátkelőnél, ahol ügyészi utasításra elfogták és Budapestre szállították. Saját bevallása szerint már úton volt, amikor a rendőrök keresték a lakásán, nem érték el telefonon, így nem tudhatott arról, hogy beszélni szeretnének vele. A bíróság azonban – amikor az előzetes letartóztatásáról döntött – nem fogadta el ezt az érvelést, inkább azt a verziót látta igazolva, hogy a körözést megneszelve éppen menekülőben volt, ezért elutasította az óvadék elfogadása és az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet is.
GYANÚSÍTVA. A védőügyvéd, Nehéz-Posony István egyébként elismerte, hogy védencét Kulcsár buktatta le. Szerinte a bróker vallomásában a pénzmosással és sikkasztással gyanúsított Kerék Csabáról „azt a képtelenséget állította”, hogy kezdetben ő írt alá számos hamis banki iratot, és készítette el azokat az adásvételi szerződéseket, amelyek felhasználásával ügyfelek pénzét sikkasztották el. A milliárdokat Kerék saját érdekeltségébe tartozó vállalkozásokba fektette – idézte fel Kulcsár vallomását az ügyvéd.
Kulcsár több órán át vallott; bőven lehetett mondanivalója.
Kerék Csaba, illetve az általa képviselt, és – a rendőrség birtokában lévő dokumentumok szerint különböző off-shore szálakon keresztül – Kulcsár tulajdonában lévő Britton cégcsoport felelősségére persze nem csupán az egykori befektetési tanácsadó vallomása hívja fel a figyelmet. Lapunk cikksorozatában már tavaly nyáron rámutatott, hogy a K&H Equities brókercégtől, annak az autópálya-építkezéshez kapcsolódó ügyfeleitől, az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től és a Betonút Rt.-től elsikkasztott milliárdok útja a Brittonhoz vezet. Ennek a cégnek az off-shore ágától a pénzt részben az ügyben immár szintén gyanúsított szír pénzváltók számlájára utalták, majd készpénzben eddig ismeretlen helyre jutott, részben pedig – ugyancsak a Britton közvetítésével – különböző befektetésekben kamatozott. A cég szerepet játszott a botrány kirobbanásához vezető Pannonplast-ügyben, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felgöngyölített szabálytalan tőzsdei felvásárlásban, a pénz másik jelentős részét pedig a romániai Nagyváradon felépült Lotus bevásárlóközpont beruházásában használták fel.Mint már megírtuk (Figyelő, 2003/36. szám), a Britton-csoportot gyakran emlegetik a szocialistákhoz kötődő vállalkozásként, amihez az érdekeltségeket jegyző két üzletember – a Kerék mellett szintén gyanúsított Mészáros János – előélete adhat némi muníciót (lásd külön). Kulcsár Attila ráadásul a céggel kapcsolatban folyamatosan azt érzékeltette, hogy a háttérben a „nagypolitika” áll. A most meggyanúsított Kerék Csaba beígért részletes feltáró vallomása tehát még szükségessé teheti akár a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal érdemi szerepvállalását is.
