Gazdaság

A jövő üzlete

A működési szabályok még átláthatóbbá válása és az életszínvonal javulása egyaránt növelni fogja a biztosítások iránti keresletet.

A jövő üzlete 1

Valamennyi uniós tagállamban dinamikus és folyamatos forgalomnövekedést produkált az elmúlt tíz évben a biztosítási piac. Ez egyfelől az efféle termékek iránt megnyilvánuló bővülő keresletet tükrözi, másfelől azt, hogy az ágazat egyre fontosabb szerepet játszik általában a gazdasági-üzleti tevékenységben. Az Európai Unió (EU) belső piacán a biztosítók szabadon nyújthatják szolgáltatásaikat. 


Az unió célja a biztosítások területén kettős. Mindenekelőtt valamennyi állampolgár számára hozzáférést kíván teremteni az EU-ban rendelkezésre álló biztosítási termékek legszélesebb köréhez, egyúttal szavatolva a tranzakciókhoz szükséges jogi és pénzügyi védelmet.







Az utóbbi években elfogadott uniós jogszabályok
• Az életbiztosításokról szóló 2002/83/EC irányelv; konszolidált 2002. XI. 5.
• A 2002/13/EC irányelv a nem-életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó körülmények tekintetében2002. III. 5.
• A 2002/12/EC irányelv az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó körülmények tekintetében2002. III. 5.
• A 2001/17/EC irányelv a biztosítási vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról 2001. III. 19.
• A 2000/26/EC irányelv a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 2000. V. 16.
• A 98/78/EC irányelv a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről 1998. X. 27.

Másodsorban célja annak elérése, hogy minden olyan biztosítótársaság, amelyik bármely tagországban működési engedéllyel rendelkezik, az egész közösség területén működhessen, a letelepedés jogától kezdve a szolgáltatás nyújtásának szabadságáig. E célok megvalósítása érdekében az unió különválasztotta az életbiztosításokat és a nem-életbiztosításokat, hogy jobban figyelembe vehesse a szakterületek sajátosságait.


GÉPJÁRMŰ-VÁLTOZÁSOK. Lényeges újdonság az autós ügyfelek számára, hogy annak a biztosítónak, amely bárhol az EU-ban kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) foglalkozik, a jövőben minden tagországban kárrendezési képviselővel kell rendelkeznie. Ez jócskán megkönnyíti az autósok életét, hiszen ha eddig valaki külföldön egy helyi autós hibájából balesetet szenvedett, akkor csak hosszas procedúra után juthatott hozzá (ha egyáltalán hozzájutott) a kár helyreállításának költségeihez.


„Olaszországban nekünk hajtott egy autós, és bár elismerte, hogy az ő hibájából történt a baleset, és ki is töltöttük a szükséges papírokat, a biztosítójától nem kaptuk meg a javíttatás árát” – idézett fel a Figyelőnek egy autós egy több évvel ezelőtti esetet.



A jövő üzlete 10


Remélhetőleg ilyen a jövőben nem fordul elő, hiszen a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) mindenütt működtet majd egy irodát, ahol érdeklődni lehet arról, hogy ki a magyarországi megbízottja annak a társaságnak, amelyik a külföldi autós által okozott kárt megtéríteni köteles. „Több ezer olyan eset van évente, amikor külföldön karambolozik az ügyfél a másik gépkocsi vezetőjének hibájából” – jelzi a probléma horderejét Sipos József, a legnagyobb hazai autós biztosító, az Allianz Hungária kommunikációs igazgatója. A helyi képviselet persze nemcsak az EU-tagállamokban tett utazásaink során elszenvedett baleseteknél jön jól, hanem akkor is, amikor itthon kerülünk „túl közeli kapcsolatba” uniós biztosítással rendelkező autóssal.  






A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG
Az Európai Bizottság 2003 novemberé ben állt elő egy, a biztosítótársaságok körében meglehetősen hűvösen fogadott javaslattal, amely megtiltaná, hogy a biztosítási díjkalkulációnál különbséget tegyenek a nemek között. Brüsszel szerint ez a gyakorlat ellentmond a nemek közötti egyenlőség és egyenlő bánásmód uniós elvének. A bizottság diszkriminatívnak tartja a biztosítótársaságoknak azt a gyakorlatát, amely kockázati szempontból, különösen a várható élettartamra való tekintettel, más díjkategóriába sorolja a nőket és a férfiakat. A biztosítók ugyanakkor 8 évet kapnának a szükséges változtatások végrehajtására. Szakmai körökben a javaslat nagy ellenállásba ütközik, sokan túlbuzgósággal vádolják Brüsszelt.
www.europa.eu.int/
scadplus/printversuion/
en/cha/c10935.htm

VISZONTBIZTOSÍTÁS
Régi hiányt pótol az Európai Bizottság által 2004 áprilisában előterjesztett javaslat. A viszontbiztosítás a kockázat továbbhárításának eszköze, és az irányelv azokat a jogi kereteket rendezné, amelyek mentén a bejegyzés szerinti ország illetékes hatóságai a viszontbiztosítókat felügyelik. A javaslat a biztosítótársaságok számára garancia, hogy a viszontbiztosítókat megfelelő módon szabályozzák, és elegendő tőkével rendelkeznek a kockázatok lefedésére. Az irányelv további előnye: egy egységes „uniós útlevéllel” megkönnyíti a viszontbiztosítók számára azt, hogy európai keretek között és a minimális bürokráciával működjenek. A viszontbiztosítás elsősorban Németországban elterjedt.
www.europa.eu.int/
comm/internal_market/
insurance/solvency_en.htm

internal_market/insurance/
reinsurance_en.htm

GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
Tavaly novemberben jutott a versenyképességi tanács politikai megállapodásra az új irányelvről, amelyet még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. A gépjárműszektort érintő immár ötödik jogszabály egyszerűbbé tenné a biztosítóváltást és felemelné a biztosítási összeghatárokat. A személyi sérülésekre érvényes új minimális összeghatár személyenként 1 millió euró lesz, de a tagállamok balesetenként akár 5 millió eurós összeget is alkalmazhatnak. A tulajdoni kár során balesetenként ugyancsak 1 millió euró lesz a minimális összeghatár, ami egy ötéves átmeneti időszak után lép életbe. A gyalogosok és a kerékpárosok a baleseti áldozatok egy új kategóriáját képezik a jövőben: az általuk elszenvedett személyi sérüléseket is fedezniük kell.
http://www.europa.eu.int/
omm/internal_market/en/
inances/in-sur/index.htm

Május elsejétől az uniós rendeletekkel összhangban a biztosítók tőkekövetelménye is változott hazánkban – mindez a biztosítottak védelmét szolgálja. A megnövelt tőkeszükségletet az EU-ban az úgynevezett Szolvencia I. projekt keretében dolgozták ki, amely 2002 márciusában lépett hatályba.


A kritériumok szigorítására azért volt szükség, mert több tagországban is előfordult, hogy egy-egy biztosító nagyon alacsony díjakkal jelent meg piacszerzés céljából (ezzel a jelenséggel hazánkban is találkozhatunk a kgfb-esetében), majd a cég – Olaszországban több ilyen is volt – a későbbiekben csődbe ment, és az okozott kárért a biztosítójában bízó autóst perelték a baleset vétlen szenvedői. A hazai társaságok közül elsősorban a biztosítóegyesületeket és néhány kisebb céget, illetve tulajdonosaikat terhel milliárdokkal az európai követelményszint, de a minimális szavatolótőke elérésére 3 év, a biztonsági tőke esetében pedig 5 év átmeneti időt engedélyez a jogszabály. 


ÜZLETKÖTŐK ÚJ VILÁGA. Újdonság lesz a jövőben az ügynökregiszter is, amit ugyancsak az EU-csatlakozással életbe lépő új biztosítási törvényben írtak elő. Ennek segítségével – várhatóan nyártól – az ügyfelek is tájékozódhatnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapjáról, hogy aki náluk kopogtat egy termékkel, az valóban jogosult-e biztosítás kötésére.


A jelenleg meglehetősen alacsony presztízsű szakma tekintélyét a remények szerint javíthatja ez a lista, amelyből az is kiderül, hogy ki az, aki az átlagosnál gyakrabban váltogatja a biztosítóját, így valóban hallgatni kell-e rá, amikor a korábbi termék felbontását és új biztosítás megkötését javasolja.

Hosszabb távon ugyancsak magasabb színvonalú – nem egyszerűen értékesítési, hanem tanácsadói – tevékenységet hozza magával az az előírás, amely szerint megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie az üzletkötőnek.


A néhány hete hatályba lépett biztosítási törvény módosítása jelenleg is folyik, ebben határozzák meg a képzési és vizsgáztatási követelményeket. Bár az új üzletkötőkkel szemben a szigorúbb követelményeket már érvényesíteni kell, a korábbiak türelmi időt kapnak.

MEKKORA LESZ A VERSENY? Noha a csatlakozás után, a szolgáltatások szabad áramlásának köszönhetően, elvileg előfordulhat, hogy valaki spanyol biztosítónál köt kötelező felelősségbiztosítást a gépkocsijára, miközben lakásbiztosítását német cégnél fizeti, a lakossági szolgáltatások esetében a piaci szereplők nem számítanak arra, hogy külföldi cégek termékei lepik majd el a piacot. A szolgáltatásoknál ugyanis (káresemények idején) fontos a helyi képviselet, vagyis az, hogy hol tudunk kárrendezést kérni.



A jövő üzlete 18

Ráadásul az egyes tagállamok jogi, egészségügyi, oktatási és gazdasági környezete is olyannyira különböző, hogy ez a biztosított személyek esetében is teljesen eltérő kockázatot jelent attól függően, hogy hol élnek.


Így például más a várható élettartam Ausztriában, mint Magyarországon, más-más betegség okozza a legtöbb halálesetet, és más lejárati összeg kell a megélhetéshez nyugdíjas korban. Az EU korábbi 15 tagállamában ezért is maradt egy ezrelék alatt a lakossági módozatokban a határokon való „átbiztosítás”.







Lehet még fejlődni
Az egyes piacok fejlettségének legelterjedtebb mérőszáma a biztosítási díjbe vétel GDP-hez viszonyított aránya, illetve egy főre jutó értéke. Magyarország mindkét mutató tekintetében jócskán az uniós átlag alatt van, akárcsak a velünk együtt csatlakozó térségbeli országok: Lengyelország, Csehország és Szlovákia. A GDP-arányos díjbevétel például nálunk 2,9, az EU-ban átlagosan 9,7 százalék, az egy főre jutó 133 dolláros díjbevétel pedig csupán a közösségi szint 5 százalékának felel meg. A biztosítások szerkezetében is jelentős eltérés mutatkozik: a 15 régi tagállamban az életbiztosítások számítanak húzóágazatnak, átlagosan 60 százalékra rúg az ezekből származó bevétel, míg nálunk a nem-élet ág súlya a nagyobb.

Szakértők szerint hosszabb távon nőni fog a hazai biztosítási piac, hiszen míg az egy főre jutó éves biztosítási díj hazánkban jelenleg 200 euró alatt van, Ausztriában 1700, Németországban pedig 2000 euró feletti a megfelelő adat. A korábbi csatlakozók tapasztalatai alapján elmondható, hogy a gazdaság teljesítőképességének javulásával, az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan rohamosan nő majd a biztosítási termékek iránti igény. „Míg Portugáliában 10 év alatt a biztosítások száma megduplázódott, addig a biztosítások értéke és a kifizetett károk összege az ötszörösére nőtt” – mondja Sipos József. Hasonló tendencia várható Magyarországon is. Emellett előreláthatóan sokkal nagyobb szerepet kap majd az öngondoskodás: nőni fog a nyugdíj- és életbiztosítási szerződést kötő ügyfelek száma, továbbá a szerződéses összeg is, ha azt akarják az emberek, hogy idősebb korukban valódi megélhetést nyújtsanak számukra ezek az előtakarékoskodások. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik