 |
Német volt, Grimmnek hívitak, és Párizsból küldte hírleveleit a felvilágosodás tudósítója. Rossz nyelvek szerint a hatalom érdekelte leginkább. Hibák is táplálhatnak erényt. Tudósításait Grimm közvetlenül a koronás főknek küldte, cenzúrázatlanul tehát. 1753 és 1773 között így keletkezett az egyik legérdekesebb krónika a korról, ez a különös tudósítói teljesítmény. A címzettek közt ott volt Nagy Frigyes és a svéd királynő, a toszkánai herceg és Katalin cárnő. Utóbbi Grimm tanácsára vásárolta meg Diderot egész könyvtárát, s nevezte ki az Enciklopédia főszerkesztőjét könyvtárosnak úgy, hogy fizetését ötven évre egy összegben előre folyósította.
Friedrich Melchior Grimm (1723-1807) Regensburgban született, lelkipásztor fiaként. Lipcsében a híres Gottsched tanítványa volt. Házitanítóskodott, így került huszonhat éves korában Párizsba, ott pedig hamar Rousseau, d’Holbach, Diderot s a szalonok világába. Részt vett minden nagy vitában. Mozartot zenerajongóként is ő kalauzolta Párizsban.
A szalonok társalgásaihoz tartozott a levelezés, a beszélgetések írásos változata. Európának mint létformának egyik alkotó eleme volt az irodalom respublicája. Benne Erasmustól Voltaire-ig sokan és sokat leveleztek. Grimm tudósított. A kor közvetítő nyelve a francia, a királyi és fejedelmi udvarok lesik a párizsi híreket. Grimm őket tájékoztatja az Enciklopédiáról, a fiziokraták közgazdasági vitájáról, a nők helyzetéről.
A hírleveleknek más munkatársai is voltak (Diderot, Madame d’Epinay). Sorozatuk akar közös műnek is tekinthető, mondja a sajtó alá rendező, Heyden-Rynsch. Tudósítóként Grimm a szellem Európájában dolgozott.
