 |
Miként a borítón látjuk, a N*E*R*D rosszcsontjai még ki sem bújtak az amerikai zászlóval ékesített tojásból, máris repülni akarnak, vagy meghalni. Ezt a hozzáállást annak tudatában is méltányolnunk kell, hogy a zenekar neve (No One Ever Really Dies) valami olyasmit jelent, hogy senki sem hal meg igazából. A N*E*R*D hip-hop fiókáinak fenekén tehát még rajta van a tojáshéj, és mégis: már egyszer feltámadtak, hisz a neo-soul zenével és alternatív rappel kacérkodó srácok első albuma (In Search Of, 2001) akkora bukta volt, hogy ezután újra kellett születniük.
A három gyerekkori barát, Chad Hugo, Pharrel Williams és Shay új lemezét „szakmai körökben” az év egyik legnagyobb zenei szenzációjaként kezelik. A fiúk újra feltalálták a minimalizmust, miközben mégis olyan bonyolultak, mint Prince a szélsőségesen önmegvalósító korszakában. Nem ellentmondásos ez? De igen, és mégsem. A N*E*R*D-nél minden egyszerre történik, a zene egyszerre „amatőr” hatású, és zseniálisan meghökkentő, olyan, mintha egy garázsban vették volna fel, de valójában nyilván az történt, hogy a legelegánsabb luxus-stúdióban berendeztek egy garázst, benzinszaggal és mérnöki precizitással korrodált bárpultokkal. Ha kell, a fiúk lihegnek, suttognak, fütyülnek, percenként képesek más-más zenei imitációkat felvezetni a korhatáros szexi funktól a kísérleti punkig.
Segítő kezet nyújtott többek között Lenny Kravitz és a Good Charlotte nevű punk-csapatból Joel Madden és Benji Madden is, de az ifjak valójában nem szorulnak segítségre, hisz’ a Neptunes névre hallgató producer gárdájukat Amerikában a zenés megváltóknak szokás titulálni. Chad és Pharell olyan sztároknak gyártott slágereket, mint Busta Rhymes, Snoop Dogg, Beyoncé, Mary J. Blige, vagy éppen Britney Spears.
A Fly Or Die-t egyszerűen nem lehet leírni, analóg retró-funk, némi ős-hard-rockkal és easy listeninggel. Felszínesnek tűnő tánczene, de mégis annyi benne a szülők és a háború elleni lázadás, mint a Hair című musicalben.
Ha jól veszem ki, a banda logója afféle agy formájú kézigránát. Nos, a N*E*R*D az agyban robban, és a robbanás epicentruma az agy azon része, mely a szórakoztatásért felelős.
