 |
| Tankolás a hét elején. Meddig drágul? |
Évek óta alig tankolnak Magyarországon a Waberer’s Csoport kamionjai. Ennek oka, hogy a több határt átszelő utak esetében célszerű valamelyik környező országban, a hazainál alacsonyabb áron beszerezni a gázolajat – az ugyanis jóformán mindenütt olcsóbb, mint nálunk (lásd a táblázatot). A társaságnál éves szinten 7,5 milliárd forintra rúg az üzemanyagszámla, így érthető, ha a Waberer’s az országok közti árkülönbségeket kihasználva próbálja meg optimalizálni a kiadásait.
Márpedig ahogyan a világpiaci olajárak sosem látott magasságokba szöknek, a hazai üzemanyagárak további emelkedése várható. Két héttel ezelőtt a Mol Rt. a 95-ös ólmozatlan benzin árát 248,5 forintig vitte fel, majd a múlt heti „önmérséklet” után e hét szerdán újabb 6 forinttal emelte az üzemanyagok literenkénti fogyasztói árát. Így a gázolaj ára a 224 forintos, a 95-ös ólmozatlan benziné a 254,5 forintos rekordmagasságba repült. „Folyamatosan vizsgáljuk, milyen hatása lesz az áremelésnek a magyar piacra” – magyarázza Horváth Ferenc, a Mol ügyvezető igazgatója, aki szerint csak tartós világpiaci drágulás esetén emelnek. A magasabb ár viszont csökkentheti a keresletet, így összességében akár még vissza is eshet a társaság forgalma (miközben a nyereségtömege nem feltétlenül csökken, ugyanis a társaság túlnyomórészt orosz nyersolajat importál, s nem a világpiaci napi jegyzésárakon). „Ha az olajár-emelkedés tendenciája tartósnak bizonyul, még további 5-10 forintos drágulás elképzelhető” – árulja el Horváth Ferenc. Elemzők szerint egyáltalán nem lehetetlen, hogy pár héten belül 270 forint lesz a benzin ára.
 |
ELTÉRŐ JAVASLATOK. A kormány indítványa szintén a 250 forintos küszöböt tartja irányadónak. E szint fölötti átlagos benzinár esetén az emelkedés áfájának mértékével csökkenthető lenne az üzemanyag jövedékiadó-tartalma. Ez 260 forintnál 2 forintos adócsökkentést jelent, ami a kormány tervei szerint a fogyasztói árat is ennyivel mérsékelné, minden további 5 forintos drágulásnál pedig 1 forintnyi az engedmény. Így a költségvetés nem szenved kárt, mivel a kieső jövedéki adót az áfatöbblet pótolja. A Fidesz drasztikusabb megoldást javasol: a nagyobbik ellenzéki párt 20 százalékkal csökkentené az üzemanyagot terhelő jövedéki adó mértékét. Ez a jövedéki adóra is rárakódó 25 százalékos áfa miatt 25 százalékkal nyesné meg az állam üzemanyagból származó bevételeit – „cserében” 30 forinttal tenné olcsóbbá a vásárlók számára a benzint.
„A kormány által javasolt pár forintos kisesést még lehet pótolni, különösen, mert az eredeti költségvetésben alacsonyabb üzemanyagárakkal kalkuláltak. A Fidesz indítványának elfogadása esetén azonban jó 40 milliárd forinttól esne el az államháztartás, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben nem indokolt” – jegyzi meg egy olajpiaci elemző. Valószínűbb, hogy mindkét javaslat hátterében a közelgő európai parlamenti választás húzódik meg, a szemben álló politikai pártok így próbálnak javítani a népszerűségükön egy közérdeklődésre számot tartó téma kapcsán.
Elemzők egyébként az olajár további növekedését vetítik előre. Az egyik bank szakértője szerint a Brent olaj 46 dolláros barrelenkénti áránál érik el a hazai benzinárak a 270 forintot, és 56 dollárnál a bűvös 300-as határt. Mindez várhatóan az általános árszínvonalban is érzékelteti hatását. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint a benzin 1 százalékos drágulása 0,3 százalékponttal fejeli meg az inflációt.
„Várhatóan tovább éleződik majd a piaci verseny a fuvarozók között” – véli Szlávik Péter, a Waberer’s gazdasági igazgatója. A társaság nagyobb ügyfelekkel kötött szerződéseiben az üzemanyag ármozgásait követő kitételek is szerepelnek, a többi esetben azonban az áremelkedés rövid távon csökkenti a cég árrését, középtávon pedig át kell hárítania az üzemanyag-drágulást a vevőkre.
„Megint a gazda húzza a rövidebbet. Az áremelkedés az egyébként is hihetetlenül nehéz helyzetben levő termelőket az aratás és őszi talaj-előkészítés idején tönkreteszi, ellehetetleníti” – fakad ki Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke. A növénytermesztésben ezeknek a munkáknak a legnagyobb az energiafelhasználása. A szállítás költségeinek növekedése azonban az állattartók életét is nehezíti. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek azok a kistermelők, akik a kiskereskedelmi áron forgalmazó benzinkutaknál vásárolnak. Kevésbé sújtja a drágulás azokat a nagyobb felhasználókat, akik kedvezőbb áron tudják beszerezni a dízelt. Jakab István kompenzációt vagy legalább 10-20 forintos árcsökkentést tartana szükségesnek, máskülönben az üzemanyag drágulása a mezőgazdasági termékek árába is óhatatlanul beépül.
 |
LÉGI GONDOK. Egy másik nagy üzemanyag-fogyasztó a légi közlekedés. A Malév mindazonáltal egyelőre nem tervez áremelést, hosszabb távon azonban szükségessé válhat a tarifakorrekció. A nemzeti légitársaság ráfordításainak mintegy egytizedét viszi el az üzemanyag-beszerzés. Ha a jelenlegi előrejelzések válnak valóra, akkor a társaság kommunikációs osztályán 15-20 százalékos költségnövekedést prognosztizálnak. Ezt némileg ellensúlyozza a gyengülő dollár és a megújuló flotta fajlagosan alacsonyabb üzemanyag-felhasználása.
A légitársaságok egyébként a kőolaj világpiaci árának kilengései ellen fedezeti ügyletekkel védekeznek. Ily módon az időszakos árváltozások viszonylag jól kezelhetők, hosszabb távon viszont a társaság árrését csökkenti az emelkedés. A világpiaci olajár tartós felfutása jelentős változásokat hozhat a légi közlekedésben. A társaságok többségénél az üzemanyag a második legjelentősebb költségtényező (a személyi jellegű kiadások után), így felgyorsulhat a jelenleg üzemelő nagy fogyasztású gépek kivonása, és előtérbe kerülhet az új, gazdaságos hajtóművek kifejlesztése. A Malévnál úgy vélik, a költségszerkezet megváltozása akár a fapados utaztatók előnyét is csökkentheti. Mindez – amíg nem párosul a világgazdasági növekedés lelassulásával – a személyszállítási piacot nem veti vissza, ugyanakkor visszafoghatja a légi áruszállítás bővülését.
