Marcus Wallenberg. Üzleti alapon.
Többek között Gerhard Schröder német kancellár, sőt Göran Persson svéd miniszterelnök is bírálta a minap az Európai Unió új, közép- és kelet-euróipai tagjait, amiért azok, úgymond, a társasági adó túlzott csökkentése révén csábítják magukhoz a működő tőkét. Mi az Ön véleménye ezekről az adócsökkentésekről?
– Nyilvánvaló, hogy minden ország szeretné a lehető legtöbb befektetést magához vonzani, miként az is, hogy ennek olyan keretek között kell történnie, amelyeket valamennyi szereplő elfogad. Az adózás kérdése kétségkívül a döntéshozatal egyik legfontosabb része, legyen szó akár egyénekről, akár vállalatokról. Úgy vélem, az új, 25 tagú unióban éppen ez, az adózás lesz az egyik olyan terület, amelyet előbb-utóbb felül kell vizsgálnunk. Ám hangsúlyozom, hogy ez csupán egy kérdés a sok közül. Az unióra ma seregnyi más komoly kihívás is vár, így például az európai alkotmány ügye, vagy jó néhány egyéb olyan kérdés, amelyek szintén mielőbbi politikai szintű választ igényelnek. Másrészt viszont, amennyire én tudom, a közép- és kelet-európai országok már jó ideje folytatják a jelenlegi adópolitikájukat. Vagyis azon nem most és nem azért változtattak, mert beléptek az EU-ba. Ebben az összefüggésben pedig nem is egészen értem, mire gondoltak az említett politikusok.
|
– A két kérdéskör között eddig senki sem említett semmiféle összefüggést. Az offset-program minden jel szerint sínen van, és semmi sem akadályozza. A Magyarországgal szemben tett vállalásainkat már mintegy 20 százalékban teljesítettük, és az elmúlt időszakban kötött üzletek budapesti elfogadása után ez az arány rövidesen 38 százalékra kúszhat fel. Másfelől az ellentételezési program minden egyes megállapodása – legyen szó befektetésről vagy más ügyletekről – szigorúan csakis üzleti alapon köttetik. Éppen ezért fölöttébb biztató, hogy az offset-program megvalósítása ilyen dinamikusan halad, és hogy a svéd vállalati körök részéről ilyen feltűnően nagy az érdeklődés. Ami Csehországot – és ha sikerül megkötni a szerződést: Szlovákiát – illeti, az ellentételezés ott is kizárólag üzleti alapokon történik majd. A Saab és a Gripen International nem vállalkozott volna az ellentételezésre, ha nem látna benne üzleti lehetőséget. Márpedig úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg a térség gazdaságai versenyképesek, vonzani fogják a működő tőkét.
– Amikor az Electrolux Magyarországon bővítette a hűtőgépgyártó kapacitását, vagy amikor a minap úgy döntött, hogy Svédországból odatelepíti a porszívógyártást, akkor mi motiválta ezeket a lépéseket? Pusztán az offset-kötelezettség, vagy az alacsony társasági adók, netán az olcsóbb munkaerő?
– Ezek a döntések mindenekelőtt azon alapultak, hogy a társaság a saját szempontjából kedvezően ítélte meg Magyarország földrajzi elhelyezkedését és az üzleti növekedési lehetőségeket. Az Electrolux nem is tehet másként, csakis az vezérelheti, hogy minden lépésével növelje a részvényesi értéket. Az adózási feltételek természetesen részei az effajta döntéseknek, de el nem tudom képzelni, hogy bármely vállalat valaha is kizárólag azok alapján határozzon egy befektetésről.
– A svéd parlament egy nappal az Európai Unió bővítése előtt utasította el azt a kormányzati előterjesztést, amely korlátozta volna a tíz új tagország polgárainak svédországi munkavállalását. Hogyan fogadta ezt a döntést?
|
– Ha már az egységes Európánál tartunk, Svédország mindmáig nem tagja az euróövezetnek. Egyetért a távolmaradással?
– Már többször is nyilvánosan hangot adtam annak, hogy én teljes meggyőződésemmel az euró svédországi bevezetését támogatom. Szerintem fölöttébb szerencsétlen volt, hogy így határoztunk. A budapesti kormány például a napokban közölte, hogy az eddig tervezettnél alighanem hosszabb időt vesz igénybe a felkészülés az euró bevezetésére. Azt természetesen mindenkinek el kell fogadnia, hogy a megfelelő felkészülés időigényes folyamat, de ha kívánhatok, azt mondom: remélem, mi – miként Önök is – előbb-utóbb csatlakozunk az eurózónához. A közös valuta leegyszerűsíti az üzletet, megkönnyíti a döntéseket, különösen, ha azt nézzük, hogy a svéd vállalatok forgalmának rendkívül nagy hányada bonyolódik le az Európai Unió keretein belül, ahogyan a befektetéseik is igen nagy arányban a huszonötökre koncentrálódnak. A mondás úgy tartja, nem lehet valaki csak félig terhes. Nem lehet valaki egyszerre tagja is az Európai Uniónak, meg nem is. Éppen ezért bízom abban, hogy előbb-utóbb mi is az euróövezet tagjává válunk, de pontos jóslatot persze nem tudok mondani…
– Tehát nincs elképzelése arról, hogy Svédországban mikor váltja fel a koronát az euró?
– Nem hiszem, hogy politikai szempontból ma célravezető lenne napirendre tűzni ezt a kérdést.
