A designerek húzzák a csíkot: ruhára, kárpitra, szőnyegre, lámpaburára, de a bútorlábakra, ajtófrontokra is. Újra nagy divat. Szinte tobzódunk a színekben, a „mindent lehet” felszabadító érzetétől eltelve a minimalizmus vértelen szürkéi és feketéi után. Élettel telítődik minden. Kiszínesedtünk. Narancssárgák a magenta bűvkörében, fűzöld az égkék mellett szemkápráztató kikericssárga a szivárvány spektrumában. A csíkos divathullám elindítója valójában az angol divat, és az angolos szabású öltönyök nagymestere Sir Paul Smith volt, aki a férfidivat terén Európában és Japánban a legjobban eladható brit árucikknek számít. (Minden bizonnyal ez is nyomott valamicskét a latban a lovagi cím elnyerésénél.) A klasszikus angol szabászat hagyományait különleges, extravagáns zakóbélésekkel és lezser, csíkos pólókkal vegyítő divatguru védjegyévé vált a csíkos minta. Parfümjeit ellenállhatatlan csíkos csomagolásban dobta piacra, csíkos meghívói, szóróanyagai a cégarculat részét képezték. Persze a csíkok térhódításában Missoni kötöttárui is besegítettek.
A csík gyakorlatilag a legegyszerűbb díszítőminta (nyomási és szövési eljárásokkal is könnyen kivitelezhető), ugyanakkor nagy dekorációs értékkel, attraktivitással bír. A reneszánsz oltárképek asztali textíliáin ugyanúgy felbukkan, mint a biedermeier garnitúrák kárpitjain.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
