Őszi szünet?

Mindig elkeseredik Ágoston György, az MTV műszaki igazgatója, amikor belép a 2-es csatorna programlebonyolítójába, az ottani 16 éves berendezések ugyanis „minden jelet tönkretesznek”. A köztévében nem ez az egyetlen őskori darab, az intézmény működő – és lerobbant – múzeumhoz hasonlít. Saját erejéből azonban képtelen korszerűsíteni.

Az MTV 1-es stúdiója. Kamerái 19 évesek, egy közvetítő kocsiból szerelték ki azokat.

Az MTV Rt. fennállása óta görgeti veszteségeit, 2003-ban csaknem 11 milliárdos volt a mérleg szerinti negatívum. Ez azonban közel egymilliárddal jobb a megelőző évinél – derül ki a múlt évre vonatkozó beszámolóból, amelyet a napokban tárgyalt a kuratórium elnöksége, elfogadásra ajánlva a nagykuratóriumnak. „A Magyar Televízió tavaly jelentős megtakarításokat ért el, ami a gazdálkodási fegyelem általános megszigorításának köszönhető” – mutat rá Pinke György gazdasági alelnök. Mint mondja, tulajdonképpen annyi történt, hogy a meglévő szabályokat következetesen betartatták.

SZIGORÚ FELÜGYELET. Segített, hogy az év közepétől a felügyelőbizottság felülvizsgálta a nagy értékű szerződéseket, és a kuratórium elnöksége elé terjesztette azokat. Bár a médiatörvény azt írja elő, hogy az elnökségnek a 300 millió forintnál nagyobb értékű megállapodásokat kell csak jóváhagynia, a testület tavaly májustól előzetesen értékeli az 50 milliót elérő szerződéseket is. Mint Pinke György mondja, ha az áfa és a céltartalékképzés hatását figyelmen kívül hagyjuk – a közszolgálati műsorszolgáltató nem igényelheti vissza a forgalmi adót, márpedig annak terhe tavaly emelkedett, s a céltartalékképzés sem valódi költség -, akkor a megtakarítás 2,6 milliárd forintra rúg.

„A veszteség 1997 óta évi 10-13 milliárd forint. Ennyit nem lehet elpazarolni” – állítja Pinke György, utalva arra, hogy a kívülállók gyakran korrupcióval, pazarlással magyarázzák a köztévé egyáltalán nem új keletű katasztrofális gazdasági helyzetét. Majd sorolja az okokat. Amikor a médiatörvényt elfogadták, rosszul mérték fel a finanszírozási szükségletet. A törvény hatályba lépésekor, 1996-ban az üzemben tartási díjból befolyt összeg – amelyen a három közmédium, valamint a kuratóriumok és az Országos Rádió és Televízió Testület osztozik – 50 százalékát ítélték az MTV-nek, az 1997. évi költségvetési törvényben azonban ezt 40 százalékra csökkentették. Majd 2002-ben a költségvetés kormányhatározattal átvállalta az állampolgároktól a díjfizetést, de csak a korábban ténylegesen befizetett összeget utalja, pedig az csupán 70 százaléka volt a kötelezettségnek. Így az MTV havi 717 millió forintot kap az üzemben tartási díjból; ez elmegy a munkabérekre, a rendszeresen foglalkoztatottak díjára, a közüzemi számlákra. Így azután minden perc műsor a hiányt növeli. A törvényhozók nem számoltak azzal, hogy a kereskedelmi tévék indulása előtt a monopolhelyzetben lévő köztévé jóval magasabb nettó reklámbevételre tett szert – 1997-ben mintegy 17 milliárd forintra (Figyelő, 1998/43. szám), ami az inflációt figyelembe véve ma jóval nagyobb összeg lenne -, ám a konkurencia megjelenése és a médiatörvényben szereplő reklámkorlátozás a bevételeket drasztikusan csökkentette: az idén csak 1,2 milliárdot terveznek beszedni készpénzben a reklámpiacról. A korszerűtlen technika, az állandó javítgatás viszi a pénzt, s az ósdi analóg berendezések – a legfiatalabb stúdió 14 éves – élőmunka-igénye is nagyobb, mint a digitálisoké, vagyis az MTV viszonylag magas létszámát sem nagyon lehet csökkenteni. (A végkielégítésekre egyébként sem lenne pénz.) A korszerűtlen székház, fűtés és hasonlók is viszik a pénzt.

„Ha azt az összeget, amelyet a politikusok utólag amúgy is odaadnak az MTV-nek, ütemezve kapnánk meg, 15 százalékos megtakarítást garantálnék” – állítja Pinke. Most ugyanis jelentős a késedelmi kamatfizetés, s nem tudnak a legolcsóbb, legjobb minőséget szállító partnerekkel üzletet kötni. „Sony technikát használunk, de a Sony nem áll velünk szóba. Márkakereskedőktől vagyunk kénytelenek vásárolni, így 30 százalékkal többet fizetünk.” Tavaly a szállítók átfutási ideje 105 nap volt. A rendszeresen foglalkoztatott külsős munkatársakat például 2003-ban augusztustól kezdődően nem fizették ki, ők csak az idén januárban jutottak pénzükhöz, amikor az MTV a tőketartalék emelésére megérkezett összegből elsőként ezekről a kifizetésekről intézkedett. Ebből a költségvetési pénzből az MTV Rt. törlesztette valamennyi, június 30-ig fennálló tartozását.

MŰSORMEGSZORÍTÁS. Egyelőre nem tudni, mikor következik be az a helyzet, amikor az alelnök valóban vállalhatná a garanciát a megtakarításra. Sőt. A költségvetésben a három közmédiumra elkülönített 10 milliárd forintból sem kaptak még egy fillért sem, pedig az idei üzleti tervben 8,5 milliárdra számítottak. (Hírek szerint az országgyűlés illetékes bizottságai lapzártánk után tárgyalják az ügyet). Egyelőre beváltatlan az a kormányzati ígéret is, hogy öt idei fontos sportesemény (a műkorcsolya Eb, a fedett pályás atlétikai vb, a foci Eb, az olimpia, a női kézilabda vb) közvetítésére 2 milliárdos juttatást kap a köztévé. Ellenkezőleg, a kuratórium elnöksége informálisan úgy értesült, a kormányzati takarékossági csomag miatt az eredetileg elkülönített 10 milliárdot 3 milliárddal lefaragták. „Írás azonban nincs erről, ezért az idei üzleti terv érvényben van. Szóbeszédre akkor sem hagyatkozhat egy ekkora vállalat, ha az hitelesnek tűnő helyekről származik” – mondja Kozák Márton elnökségi tag. Mindazonáltal a jelenlegi helyzetben a pénz gyakorlatilag csak a rezsire elég, ezért a kuratórium elnöksége szerint új műsorokra nem szabad költeni.

A fenti bevételekkel is kalkuláló üzleti terv szerint 5,5 milliárd forint pénzügyi hiánnyal zárnák az idei évet, ami kisebb a 7,5 milliárdos nyitó pénzügyi deficitnél. „Évek alatt szerettük volna a hiányt ledolgozni” – jegyzi meg Pinke, aki szerint olimpiai közvetítés mindenképpen lesz, ezt a közszolgálati televízió mindenképpen „kiszorítja”, különös tekintettel arra, hogy a költségek – jogdíjak, vonalak, kommentátor-állások – jó részét előre ki kellett fizetni.

Mint Rangos Katalin programigazgató mondja, egyelőre nincs műsorváltozás. Június 12-éig van elfogadott műsorterv, ezt betartják, csakúgy, mint a már megkötött szerződéseket. Utána jön a labdarúgó Eb, nyáron úgyis filmeket adnának, erre az időszakra a kereskedelmi televíziók sem költenek. Augusztusban lesz az olimpia, tehát az őszi időszakra lehet válságtervet készíteni. De hogy milyet, ahhoz tudni kellene, mennyi pénzből gazdálkodhatnak.