Különösebb csinnadratta nélkül, a csatlakozás előtti nagy jogalkotási hajrában került be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egyik rendeletmódosításába az a kis paragrafus, amely újra lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy kamattámogatást vegyenek igénybe a termőföldvásárláshoz felvett hitelhez. A nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 2004. évi rendelet módosítása csak a múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben, jóllehet, a tárca ezt április 30-án elküldte kihirdetésre. A lényeg az volt, hogy még május elseje előtt változtassanak, így nem szükséges az unió jóváhagyása.
Szántás. Nehezen vágnak bele.
A termőföld piacát azonban aligha rengeti meg ez a juttatás, hiszen kamattámogatást már tavaly is kaphattak a gazdálkodók, mégis csak nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. „Nagyobb volt a várakozás, és bár az állomány folyamatosan nőtt, tavaly év végéig nem haladta meg az 1 milliárd forintot” – mondta lapunknak Szabó Zsolt, az OTP Bank főosztályvezetője. Holott a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a pénzintézetek közül elsőként az OTP Bankkal kötött olyan megállapodást 2003 júliusában, amely fedezetként lehetővé tette termőföld elfogadását mezőgazdasági és szabad felhasználású hitelek esetén egyaránt. A föld korlátozott forgalomképessége miatt eddig erre nem volt lehetőség, ám a szerződésben az NFA vállalta, hogy minden olyan esetben piaci áron megvásárolja a földet, amikor az adós nem fizet. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a megállapodás aláírásakor még rendkívül optimista volt: abban bízott, hogy a szegmensben 20 milliárd forintnyi hitelt helyezhet ki a bank az év végéig.
TÚL DRÁGA. A visszafogott érdeklődés okát abban látják a szakemberek, hogy a birtokfejlesztési hitelhez adott kamattámogatás mértéke a jegybanki alapkamathoz igazodott (miként a hiteldíj is), így a kedvezményes konstrukció is túl magas terheket rótt a gazdákra. A múlt nyáron a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett 9-10 százalékon mozgó kedvezményes hiteldíj megfizethetetlen volt a mezőgazdaságból élők számára, hiszen ebben a szektorban 6-7 százaléknál magasabb kamatot szinte lehetetlen kigazdálkodni. A Magyar Nemzeti Bank ráadásul tavaly novemberben 12,5 százalékra emelte a kamatot, ami tovább drágította a hiteleket. Az adásvételt eleve lassította, hogy az értékesítési szándékot ki kellett függeszteni a helyi polgármesteri hivatalban, és csak akkor lehetett megvenni a földet, ha a törvényben megnevezett érintettek nem éltek elővásárlási jogukkal.
Támogatott hitel földvásárláshoz
A HITEL CÉLJA. Termőföld (szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágú termőterület és a rajta lévő ültetvény, valamint gyep művelési ágú terület) megvásárlása 300 hektár birtoknagyság eléréséig.
A JOGOSULTAK KÖRE. A termőföldtulajdon szerzésére jogosult, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodó, vállalkozó vagy őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély, illetve az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett egyéni erdőgazdálkodó.
TELJES HITELDÍJ. A kamat, a kezelési költség és a folyósítási jutalék együttesen legfeljebb három havi Bubor plusz 3 százalék lehet. (Ez jelenleg mintegy 11,4 százalék plusz 3 százalék, azaz 14,4 százalék.)
KAMATTÁMOGATÁS. A három havi Bubor 40 százaléka, jelenleg mintegy 4,56 százalék.
„A cél a klasszikus földjelzálog-hitelezés elindítása lenne, ahol a finanszírozás forrásául a tőzsdén is forgalmazott értékpapír szolgálna” – nyilatkozta még tavaly szeptemberben lapunknak Benedek Fülöp, az FVM államtitkára. Ma még kérdéses, hogy erre meddig kell várni, hiszen a minisztérium számára az FHB készített korábban egy javaslatot, amely a finanszírozás forrásául szolgáló jelzáloglevél kamatához kötné az állami támogatást, amivel 7 százalékra lehetne mérsékelni ezeknek a kölcsönöknek a díját. Szakértők szerint ez a kamatszint már valódi földforgalmat generálna. Az is fontos szempont, hogy ebben az esetben valóban a hosszú futamidejű hitelhez igazodó, hosszú távú források költségéhez illeszkedne a hiteldíj és támogatás, nem pedig a rövid távú, így jóval drágább Buborhoz.
HELYZETBE HOZNA. „Ez a fajta jelzáloglevél alapú kamattámogatás éves szinten 25-30 milliárd forintos hitelkihelyezést hozna, ami 50-60 milliárdos földforgalmat generálna” – állítja Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy 3 millió forintos átlagos kihelyezéssel számolva 10 ezer hitelügyeletet finanszíroznának a bankok. A jelzáloglevélre nyújtott kamattámogatás a szaktárca számára évente mintegy 3 milliárd forintos kiadással járna, ugyanakkor helyzetbe hozhatná a mezőgazdaságból élőket, akik ellenkező esetben, az egyre dráguló földárak mellett, kiszorulnának a földkereskedelemből, hiszen vissza nem térítendő támogatást is csak utólag kaphatnak a vásárláshoz.
Az is a piac élénkítése mellett szól, hogy a költségvetésnek a megnövekedett földforgalom miatt többlet illetékbevétele is származna. „Keressük a forrásokat a jelzáloglevél alapú támogatásra” – reagált lapunk megkeresésére Benedek Fülöp. Az persze még további problémákat vetít előre, hogy a források fellelését követően miként lehet majd a kamattámogatási rendszer módosítását elfogadtatni az unióval.
