 |
| Pécsi buszok. A városhoz kerülnek? |
Vontatókötéllel kötözte oda magát és a fiát a pécsi tömegközlekedési vállalat irodájához az a potyautas, aki így akart tiltakozni az őt – egyébként jogosan – megbüntető jegyellenőrök fellépése ellen. A megyeszékhely vezetése a másfél évvel ezelőtt történt esethez hasonló elszántsággal szeretné magához, illetve a megye érintett önkormányzataihoz kötni Baranya teljes helyközi közlekedését. Toller László, a kezdeményezés élére állt polgármester szerint „az ügy” jó úton halad afelé, hogy az összes magyar megyeszékhely városatyáinak támogatását megnyerje, a kérdést a közgyűlések többsége már tárgyalta is. A nagyvárosok az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-n keresztül hamarosan közös beadványt juttatnak el a kormányhoz. Azt kérik, hogy a Volán-társaságok tulajdonjoga az államtól az önkormányzatokhoz kerüljön.
| A Volán-cégek helyzete |
A CSATLAKOZÁS ELŐTT
•1991 óta koncessziós rendszer, de koncessziós szerződések hiányában a „szokásjog” érvényesül
• Központilag jóváhagyott menetrend, az emiatt keletkező veszteségekre elkülönített összegek nélkül, eseti kompenzációval
• Megmerevedett struktúra, új szereplő megjelenése kizárt
A CSATLAKOZÁS UTÁN
• Pályázati rendszer, a nyertessel legfeljebb 8 évre szóló közszolgáltatási szerződést kell kötni
• Ha a megrendelt szolgáltatás veszteséget okoz, annak kiegyenlítése kötelező
•l Bármely cég pályázhat a szolgáltatásra, azokból az országokból jövő külföldiek is, ahol szintén nyílt a verseny |
|
INGYEN NEM. Bár Medgyessy Péter miniszterelnök egy nyilvános fórumon egyszer már a Toller-féle kezdeményezés mellé állt, a Pénzügyminisztérium és a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. leszögezte: nem asszisztál az állami vagyon ingyen átadásához. Az uniós csatlakozás előtt öt nappal elfogadott, a piacot újraszabályozó törvény szelleméből az is kiderül, miért nem. Bár a törvény nem a privatizációról szól, indoklásából nyilvánvalóvá válik, hogy komoly szándék van a magánosításra. Ezzel egyértelművé vált, hogy – ezúttal pártszínektől függetlenül – érdekellentét feszül az önkormányzatok és a kormányzat között. A helyhatóságok ugyanis nem gondolkoznak privatizációban. Toller László legalább is a Figyelőnek egyértelműen cáfolta, hogy az önkormányzatok azért akarnák még most megszerezni a Volánokat, hogy tulajdonosként hozzájuk – és ne az ÁPV Rt.-hez – folyjon be a későbbi eladásból származó pénz. A polgármester szerint tőkebevonással biztosítani tudják a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi hátteret.
ÓVINTÉZKEDÉSEK. Ha tehát a kormány végül rábólint a tulajdon átruházására, azzal lemond a költségvetést duzzasztó privatizációs bevételekről. A kabinet így nem véletlenül akar privatizációt, illetve ennek a lehetőségnek a nyitva tartását: az új szabályozásba épp ezért került be néhány átmeneti rendelkezés. Ha a csatlakozás előtti utolsó pillanatban a jogszabályt nem fogadták volna el, az uniós szabályok automatikusan felülírják a Magyarországon 1991 óta érvényben lévőt, abban pedig egyáltalán nincs védelem a Volán-cégek számára. Az unióban a helyközi közlekedésben nincs monopólium, pályáztatni kell, és félő, hogy a Volán-társaságok a versenyben alulmaradtak volna. A buszos személyszállításban ugyanis számos tőkeerős nemzetközi játékos lát jó üzleti lehetőséget.
| Az önkormányzatok ajánlata |
| • Kérik a helyi Volán-társaságok tulajdonjogát • A részvényeket a megyék érintett önkormányzatai között a lakosság arányában megosztják • A kistérségek összevont részvénycsomagokat hozhatnak létre • Az igazgatótanácsban a nagyvárosok delegáltjai kapnak többséget • A felügyelőbizottságban a kistérségek delegáltjai kapnak többséget |
|
„A törvényjavaslat nem titkolt célja, hogy a rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel átmeneti időre továbbra is oltalomban részesítse a hazai szolgáltatókat a tőkeerős nyugati vállalkozásokkal szemben” – mondta Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a jogszabály parlamenti vitájában. Erre azért van szükség, mert a Volánok térvesztése – a csaknem 30 ezer alkalmazott jövőjének bizonytalansága mellett – természetesen az állami vagyon leértékelődését, későbbi nehezebb értékesítését is maga után vonná. Nem kis pénzről van szó, országszerte ugyanis összesen 28 olyan Volán-vállalat van, amelynek fő profilja a helyközi személyszállítás, ezeknek a cégeknek a konszolidált saját tőkéje pedig 2002 végén 41,9 milliárd forint volt.
A kormány tehát mentőövet dob a cégeknek, amikor megengedi a megrendelőnek, hogy legkésőbb az év végéig pályáztatási kényszer nélkül, szolgáltatási szerződést kössön a helyi Volánokkal. Ez a legfeljebb 8 évre szóló, az uniós előírásoknak megfelelő kizárólagos szerződés alaposan megemeli a Volán-cégek értékét, amit majd érvényesíteni lehet a magánosításnál. Persze csak akkor, ha a megrendelő nevében ezúttal is az állam, és nem az önkormányzatok írnak alá.
