 |
| Csányi Sándor és Spéder Zoltán. Nem félnek a felvásárlástól. |
Derűlátó képet festett az uniós csatlakozás május elsejei dátumára időzítve a világ egyik legtekintélyesebb gazdasági hetilapja, az Economist a közép- és kelet-európai bankszektorról írt elemzésében: „A jelzálogkölcsönzés felfutása, az egyre emelkedő bérszínvonal és a folyamatosan mérséklődő kamatlábak hatására évente 20 százalékkal bővül a lakossági hitelezés, a lengyel és a magyar gazdaság élénkülésével a vállalati kihelyezések is növekedésnek indultak. Nem csoda hát, ha Magyarország legnagyobb bankja, az OTP árfolyama egy év alatt 75 százalékkal emelkedett.”
A cikk végkövetkeztetése az, hogy a nyugati versenytársak számára – bár az utóbbi években számosan közülük masszív hadállásokat építettek ki a térségben – messze még a „vadászat” vége, a terjeszkedéshez több ígéretes „áldozat” kínálkozik. Varsótól Budapestig az óriási növekedés előtt álló, keleti – de immár uniós – pénzügyi piacokon tevékenykedő pénzintézetek sora válik tehát egyre vonzóbb felvásárlási célponttá. Ezért is hatott kisebbfajta meglepetésként, hogy a nagy vadász hírében álló Csányi Sándor elnök-vezérigazgató – egy első ránézésre óvatlan mozdulattal – felhívta az OTP-re a globális bankok figyelmét. A szinte pontosan az Economist-cikk megjelenésével egy időben, április 29-én tartott éves rendes közgyűlésen ugyanis az igazgatóság javaslatára a részvényesek megszavazták az eddig meglehetősen szigorú, de éppen az ellenséges felvásárlást megnehezítő szavazati korlátok enyhítését. „Ezt a lépést vállalni kellett annak érdekében, hogy az uniós csatlakozás miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe a tulajdonosok egy része” – mondta a Figyelőnek az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettese.
| Népi találgatások |
Nincs szó a bank tulajdonosi struktúráját érintő stratégiaváltozásáról, a változtatásokat a GDR-tulajdonosok szavazatának megmentése indokolta – olvasható a ConCorde által a nemzetközi intézményi befektetők számára szétküldött szűkszavú angol nyelvű tájékoztatóban. A brókercég – éppen úgy, mint az elemzők nagy része – a Figyelő kérdésére nem is volt hajlandó az alapszabály módosítását a piaci folklórban virágzó találgatáshoz kapcsolva kommentálni. E szerint a legnagyobb hazai bank elnök-vezérigazgatójának, illetve a menedzsment egyes tagjainak a bejelentett összesen 2,9 százalékos tulajdonrészénél nagyságrendekkel nagyobb – mintegy 20 százalékos – pakettje lenne, éppen a több áttételen keresztül működő, az igazi részvényeseket a letétkezelő mögé rejtő rendszeren keresztül. A mostani módosítás tehát – szólnak a névtelen elemzők – nem csak a nagy külföldi intézményi befektetők szavazatmaximalizálását szolgálja, hanem ennek a feltételezett csomagnak az érdekeit is. Spéder Zoltán a Figyelő kérdésére alaptalannak minősítette ezeket a feltételezéseket.
A hosszú ideig a hivatalos kommunikációban nem is említett, ámde értesüléseink szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének érdeklődését is többször felkeltő „tabut” egyébként nemrégiben maga Csányi Sándor törte meg a Magyar Narancs róla szóló cikksorozatában. „Mindenki arra gyanakodott, hogy a belga (a GDR programhoz kapcsolódó) cégek mögött én állok. Ezerszer megvizsgálta a bankfelügyelet. Szász [Károly elnök] is mindig a tulajdonosokat kereste rajtunk, miközben a Bank of New York is csak arról tudhat, hogy melyik befektetési alapkezelő kezeli az adott részvényt, de már ő sem kaphat tájékoztatást a tényleges tulajdonosról. Mondtam neki, hogy írjon a CIA-nak, az amerikai tőzsdefelügyeletnek, bárkivel nyomoztassa ki. Tőlem ne kérjen olyasmit, amit nem tudok teljesíteni” – hangzott annak idején az elnök-vezérigazgató cáfolata. |
|
TÖRVÉNYI KÖTELEZETTSÉG. Spéder Zoltán hangsúlyozza: az alapszabály módosítását az európai jogharmonizáció tette elkerülhetetlenné. A hitelintézeti törvény május elsejei hatállyal megváltoztatta a közvetett és közvetlen tulajdonrészek összeszámolásának módját. Ezentúl – kissé leegyszerűsítve a bonyolult jogszabályi megfogalmazást – a közvetett tulajdoni hányad megállapításához egybe kell számolni egy befektető részesedését, függetlenül attól, hogy hány áttételen keresztül tulajdonos. Az új helyzet az OTP egyik kulcsfontosságú befektetői rétegét sújtotta volna egyik napról a másikra.
A pénzintézetben összesen mintegy 35 százaléknyi részt ugyanis olyan, zömmel nagy nemzetközi intézményi befektetők birtokolnak, amelyek nem részvényekkel, hanem az értékpapírt helyettesítő, úgynevezett globális letéti igazolásokkal (GDR) rendelkeznek. Ez, a világ tőkepiacain megszokott és az OTP esetében az 1995-ös tőzsdei privatizáció kezdetén bevezetett megoldás megkönnyíti az értékpapírok forgalmazását, hiszen az igazolásokat egy ismert letétkezelő pénzintézet – jelen esetben a Bank of New York – állítja ki a nála elhelyezett részvénymennyiség ellenében. A GDR-tulajdonosok dolga így leegyszerűsödik, érdekeiket a letétkezelő képviseli a közgyűléseken, sőt még az osztalék beszedéséről is gondoskodhat.
Az OTP-közgyűléseken eddig a Bank of New York által képviselt számos befektető a letétkezelőn keresztül nyugodtan érvényesíthette akaratát: függetlenül attól, hogy hány százalékot birtokolt, az alapszabályban meghatározott 5 százalékos felső korlát erejéig szavazhatott. A május elsejei változtatás azonban azt jelenti, hogy a mintegy 35 százalékos rész egybe számolandó, vagyis a letétkezelő által képviselt összes tulajdonos legfeljebb 5 százalékos szavazati súllyal bírt volna.
 |
A közgyűlésen ezt a gordiuszi csomót vágták át a tulajdonosok, amikor elfogadták a külföldiekre vonatkozó 5 százalékos és a belföldiekre vonatkozó 10 százalékos egyedi szavazati korlát eltörlését. Helyette 25 százalékra emelkedett a felső határ, illetve 33 százalékra akkor, ha valamelyik más részvényes szavazati joga már meghaladja a 10 százalékot. Ezzel a változtatással egyébként egyenjogúvá váltak a külföldi és a hazai tulajdonosok.
FELVÁSÁRLÓ-RIASZTÓ. Spéder Zoltán elismeri, hogy ezzel a módosítással kibővültek a felvásárlás elméleti lehetőségei, úgy véli azonban, ez a veszély nem fenyegeti az OTP Bankot. Egyrészt az „ellenséges” befektetők dolgát még így is számos akadály nehezíti. Külön-külön ugyan már 25, illetve 33 százalékig szavazhatnak, együttesen azonban legfeljebb 50 százalék mínusz egy voks erejéig tehetik ezt meg. Arról már nem is szólva, hogy a hitelintézetekben történő tulajdonszerzés szigorú szabályai is érvényesek rájuk, azaz a 10, 15, 33, 50, 75 százalékos limit eléréséhez felügyeleti engedélyt kell beszerezni. Az is védi az OTP-t az ellenséges felvásárlás ellen, hogy a tőkepiaci törvény szerint a nyilvános társaságokra érvényes befolyásszerzési szabályok alapján adott esetben nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. A vezérigazgató-helyettes szerint éppen ezért a legjobb garancia az ilyen szándékok ellen, ha folyamatosan javul a bank teljesítménye, növekszik az árfolyam, vagyis többet kellene rááldozniuk az üzletre az ellenséges ajánlatban mesterkedőknek.
 |
Hasonlóképpen vélekedik Miró József, a Cashline elemzési igazgatója is, aki szerint a pénzintézet vezetése – a teljesítmény javítása és a nemzetközi terjeszkedés mellett – az utóbbi időben aktívabbá vált, a kommunikációban is mindent megtesz a cég árfolyamának növelése érdekében. A nagy csinnadrattával bejelentett romániai akvizíció közepette arra is jutott energiájuk, hogy a tulajdonosi korlátok enyhítését is az árfolyam erősítésére használják. Az 5 százalékos limit felemelésével, valamint azzal, hogy megszüntették a külföldi és belföldi befektetők közötti megkülönböztetést, sikerült keresletet gerjeszteni a papírok iránt. „A GDR-tulajdonosok élete így könnyebb lesz, ami egyértelműen segíti az árfolyamot” – mutat rá Miró József.
