 |
| Ambuláns ellátás külföldön. Gyakran fizetni kell érte. |
Minden az ellen szól, hogy olaszországi nyaralásunk idején igénybe vegyem itthoni egészségbiztosításomat, holott ez elvileg az Európai Unió minden tagállamában érvényes – dohog egy budapesti családfő, aki megpróbált kellőképpen tájékozódni a feltételekről. A bürokratikus ügyintézés elriasztotta a férfit attól, hogy külföldön is éljen a tb-járulék befizetésével kivívott jogával.
Az csupán a laza bemelegítő gyakorlat a „szükséges” bürokrácia végigtrappolásában, amikor az utazni vágyó elzarándokol a megyei egészségbiztosítás pénztár nyilvántartási osztályára. Itt szerezhető be ugyanis az E111 névre hallgató nyomtatvány, amellyel a polgár igazolni tudja az unióban, hogy érvényes egészségbiztosítása van Magyarországon. A TAJ-kártyán és személyi igazolványon kívül szükség van olyan dokumentumra is, amely azt tanúsítja, hogy milyen jogcímen biztosított. Így például munkáltatói igazolás kell az alkalmazottaknál, tagsági jogviszonyt bizonyító cégigazolás a vállalkozásukban dolgozóknak, iskolalátogatási igazolás a diákoknak, nyugdíjas igazolvány a nyugdíjasoknak. (A gyerekek a szülőknek köszönhetően biztosítottak, így ők is saját nyomtatványra jogosultak.)
| Az OEP külföldön |
| Ha átmenetileg, turistaként tartózkodunk egy EU-tagállamban, a sürgősségi betegellátáson felül (ami minden ellátást magában foglal, amelynek elmaradása maradandó egészségkáro-sodással járna) júniustól „szükséges ellátást” is kaphatunk, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizet. Ez azt jelenti, hogy betegség vagy baleset miatt nem kell megrövidíteni az utazásunkat. A kinn-tartózkodás tervezett ideje alatt mindenki megkaphatja azt az ellátást is, amelyet a lábadozás alatt a helyi biztosított is kapna. Egy lábtörés esetén például a járóbeteg rehabilitációt is fedezi a magyar biztosítás, persze csak addig a mértékig, ameddig a helyi tb. Az E111 hiányában is térít utólag az OEP, de csak annyit, amennyit akkor fizetett volna, ha e papírt bemutatjuk az ellátónak. A nyomtatvány hiányában, tehát „az utcáról betérőnek” ugyanis magasabb árakat számítanak fel, mint amit a kórházak a társadalombiztosítás felé számláznak, a különbséget pedig a beteg állja. Teljes ellátást az kaphat külföldön, aki Magyarországon biztosított, de maga és családja egy másik EU-tagállamban lakik, vagy nyugdíjas az illető, és véglegesen áttelepül egy másik tagállamba (mindent megfelelően igazolni kell). Gyógykezelésünket akkor fedezi az OEP az unióban, ha ahhoz itthon nem vagy csak a szükséges időn túl jutnánk hozzá, amihez orvosi szakvéleményre van szükség. |
|
TORTÚRA. Elvileg ezt a papirost kell benyújtani az orvosnak vagy intézménynek, ha sürgős ellátásra szorul az utazó, azonban ez sem egyértelmű. Németországban például először el kell látogatni a helyi betegbiztosítási pénztárhoz, ahol az E111-est egy elszámoló lapra cserélik, amely aztán már valóban alkalmas a helyiekkel azonos ellátás igénylésére. E tortúra kevéssé tűnik életszerűnek, amikor valaki csupán egy hétvégére ruccan át valamelyik uniós tagországba (ráadásul olyankor nincsenek is nyitva a betegbiztosítási pénztárak), de egy hétnyi kint-tartózkodás esetén sem szívesen áldoz az idejéből valaki fél napot a nyomtatványt becserélő hely felkutatására és az ezt követő ügyintézésre. Az már csak a ráadás, hogy a különböző tartományokban más-más betegpénztár működik, ha tehát több helyen áll meg a turista, akkor valamennyi útba ejtett tartományban át kell esnie az időrabló procedúrán, még egy országon belül is.
Sokkal egyszerűbb lesz a helyzet, amikor nálunk is bevezetik azt a biztosítási kártyát, amely a legtöbb EU-országban júliustól lesz érvényes, és amelyet minden tagállamban elfogadnak majd. (Ennek érvényessége egy év lesz, az E111 nyomtatványé 3 hónap.) Magyarország társadalombiztosítása azonban csak 2006 januárjától ad ki ilyen kártyát, addig marad a nyomtatványok utáni szaladgálás.
Ha a birkatürelmű utazót mindez nem tántorítja el attól, hogy éljen a megszerzett betegbiztosítás lehetőségével, annyit azért jó lesz észben tartania, hogy az E111-es nyomtatvánnyal csak a helyi tb-vel szerződésben álló orvoshoz, egészségügyi intézményhez fordulhat. Az ilyen orvosokról és szolgáltatókról azonban legfeljebb kint kaphatunk némi felvilágosítást, itthon ne is kísérletezzünk egy lista beszerzésével, úgyis reménytelen, a Figyelő legalább is hiába próbálkozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) ez ügyben. Még arról sem sikerült teljes körű információt szerezni, hogy pontosan mennyit is kellene fizetnünk azon felül, amit a betegbiztosító áll a számlából. Az egyes országokban ugyanis éppen olyan finanszírozási feltételekkel kapjuk a sürgősségi betegellátást, mint a helyi biztosítottak, így ha nekik önrészt kell fizetniük az orvos felé, vagy be kell szállniuk a kórházi ellátás költségeibe, akkor a magyarokat is ugyanez a költség terheli.
 |
| Törött láb. A rehabilitációt is fizetik. |
„E téren nincs egységes szabályozás az unióban, mindenütt a tagállamok saját jogszabályai érvényesek, amelyek egy része nem is hozzáférhető elektronikusan, ráadásul folyamatosan változik” – magyarázza Balogh Tamás, az OEP nemzetközi főosztályának helyettes vezetője, hogy miért tájékozatlanok. A potenciális beteget persze, aki a helyi orvosnál találkozik először a pontos feltételekkel, ez aligha vigasztalja.
Nem marad hát más megoldás: ha nem akarunk magas pluszköltségeket fizetni az orvosi és kórházi ellátásra, akkor a középutat választva utasbiztosítást ajánlatos kötnünk. E konstrukció egyébként – lévén betegség-, baleset- és pogygyászbiztosítás is egyben – számos olyan szolgáltatást is tartalmaz, amelyet a társadalombiztosítás nem finanszíroz. A biztosítók külön kiemelik a 24 órás assistance szolgáltatást is, valamint a bajba jutottak és családtagjaik hazaszállítását.
Érthető, hogy az utasbiztosítást nem helyettesíti az E111, ám úgy volna korrekt, ha a kétféle biztosítás összekapcsolható lenne olyan módon, hogy az utasbiztosítás csak kiegészítő jellegű volna. Ilyen termék azonban még nem jelent meg a piacon, jóllehet a biztosítók már tárgyaltak az egészségpénztárral. „Mindenki jobban jár, ha egy ideig fennáll a párhuzamosság” – mondja Kemény Anna, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utasbiztosítási tagozatának elnöke. A szakértő szerint csak a későbbiekben, a piaci tapasztalatokra építve – arra alapozva, hogy hányan élnek az E111 lehetőségével – jelenhetnek meg a kiegészítő termékek.
| Térítési körkép |
Mit fedez és mit nem a helyi tb a sürgősségi betegellátásából? Összeállításunkban, a teljesség igénye nélkül, néhány uniós országból hozunk példákat.
AUSZTRIA. Teljes körűen fedezi, ebben a sürgős fogorvosi ellátás (tömés, foghúzás) is benne van.
BELGIUM. Szinte kivétel nélkül mindig helyben ki kell fizetni az orvosnak a kezelést és az ellátást, aki cserébe kitölti a beteg betegbiztosítója által kiállított formanyomtatványt. Ez alapján, utólag térítik vissza a pénz egy részét. Ennek arányát a biztosítás kondíciói határozzák meg.
DÁNIA. Az ápolást 500 koronáig a beteg állja.
FINNORSZÁG. Ambuláns ellátás 22 euró, kórházi ellátás napi 26 euró.
FRANCIAORSZÁG. Receptenként 7 eurót fizet a biztosított.
LUXEMBURG. Ambuláns ellátásnál 5-10 százalék önrészt kell fizetni, a kórházi ellátás napi 8,86 euró.
NAGY-BRITANNIA. Egy recept felíratása 6 euróba kerül.
NÉMETORSZÁG. A szakorvosi vizitért 10 eurót kell letenni.
SVÉDORSZÁG. Orvosi vizit 110-260 svéd korona, ha az orvos házhoz megy, az 30-80 koronába kerül. A kórházi ellátásért legfeljebb napi 80 koronát kell fizetni.
Forrás: Mabisz, biztosítók, Figyelő-gyűjtés |
|
Az utasbiztosítási árakat nyilván mérsékelné, ha nem kellene azokért a szolgáltatásokért is fizetni, amelyek egyébként is járnak társadalombiztosításunk alapján. E termék esetében a kárráfordítás mintegy 85 százaléka származik a betegséghez és balesethez kapcsolódó kiadásokból. Pontos összegekről nem számolhatunk be, mivel a teljes kár összegét üzleti titokként őrzik a cégek (2003-ra vonatkozóan csupán a piac 6,5 milliárd forintos díjbevételét hozták nyilvánosságra), becslések szerint azonban több milliárd forintnyi az a rész, amelyet végül is a tb finanszírozhatna, azaz amelyet egyelőre kétszer fizetünk meg. (Egy 4 tagú család 8 napos nyaralására jelenleg 5600 forinttól mintegy 21 ezer forintig köthet biztosítást attól függően, milyen szolgáltatásokra tart igényt, és mekkora az a maximum összeg, amit a biztosító kifizet a baleseti ellátásukra.)
NEGATÍV SZALDÓ. A tb-járulékokat fizető állampolgár úgy érezheti, senki sem siet felszámolni e kedvezőtlen helyzetet. Az OEP biztosan nem szeretne milliárdos nagyságrendeket fizetni külföldre, hiszen az idei költségvetésébe 826 millió forintot állított be a magyar biztosítottak EU-államban történő ellátására, ugyanakkor az uniós országok polgárainak magyarországi gyógykezelése után csupán 212 milliót kap a tervek szerint, azaz mínusz 614 millió forint lesz ez az egyenleg. (Az OEP negyedévente számol el az egyes országokkal, mindenki a saját biztosítottjainak állja a költségeit.)
A nehézségek dacára sem szabad azonban mindenkinek lemondania a magyar betegbiztosítás külföldi hasznosításáról. A szakértők szerint az E111 például hasznos lehet azok számára, akik hosszabb időt töltenek el külföldön egy helyen, és fel tudják térképezni a helyi szokásokat a betegellátás finanszírozásában.
